Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
810 HORVÁTH PÁ I. ványainak fennállását a középkori paraszti társadalomban. A német társadalom korai történetén túlterjedőleg vizsgálatait kiterjesztette az angol korai letelepedés módjára is.4 6 Igen nagy értéke még G. L. Maurer munkájának az, hogy történeti vizsgálódásait a szláv népek paraszti viszonyainak figyelembevételével folytatta.47 A. Koselev munkáján kívül nehéz figyelemmel kísérni, hogy milyen külső forrásokat ismert az orosz társadalmat illetően, de az orosz paraszti viszonyokra vonatkozó nagyon világos megállapításai azt mutatták, hogy arról megalapozott véleményt tudott alkotni. A közösségi rendet illető jelentős felfedezések leginkább vitatott problémáiban, így a nemesi előjogok eredetében is, igen jelentős munkával gazdagította a földközösségi irodalomhoz kapcsolódó kutatást.4 8 Szembeszállt azokkal a kísérletekkel, amelyek a nemesi előjogok ősi eredetének bizonyításával kísérleteztek. Ebben a munkájában igen jelentős eredményekre jutott a régi germán Häuptling tisztségének tisztázásában. G. L. Maurer egészében véve igen jelentős munkásságáról megállapíthatjuk, hogy a század elején keletkezett „történeti iskola" misztikus „Volksgeisf'-jének homályából a középkori társadalom történetére vonatkozó kutatásokat a bizonyított történelmi valóság talajára állította. Az általa egészen saját koráig megrajzolt földközösségi rend és annak maradványai többé nem mint a „népszellem" jogi alkotásai, hanem egy valóságos társadalmi fejlődés és annak maradványai jelentkeznek. Nem véletlenül írta K. Marx 1868-ban levelében Fr. Engelsnek: „Ad vocem Maurer: Könyvei rendkívül jelentősek. A szabad birodalmi városnak, az immunitást élvező földesuraknak, a közhatalomnak, a szabad parasztság és a jobbágyi függés közötti harcnak nemcsak az őskora, hanem egész középkori fejlődése is egészen új megvilágításban jelenik meg nála."49 G. L. Maurer kutatásainak egyik legnagyobb érdeme, hogy a paraszti tulajdonközösség történeti helyének ós eredetének vizsgálatán felül a földközösség bomlásának a kérdését is egész terjedelmében megkísérelte feltárni. < Igen nagy figyelmet szentelt a hajdan szabad paraszti közösségek bomlásának ι a feudalizmus uralomrajutása idején, tehát a függőségbe jutás viszonyainak. Ezt a történelmi folyamatot a Karoling kortól, sőt a megelőző korban is, megvilágította. A korai falusi viszonyok bomlását, azaz a közösség tagjainak függésbejutását határozottan elválasztotta a termelő közösség,' a jobbágyközösség további fennmaradásától. Ebben a tekintetben különösen az 1866-i „Dorfverfassung"-ja emelkedett különleges jelentőségre.50 Maurer szembeszállt azok- ' kai a korábban is divatozó téves nézetekkel, hogy a középkori faluszervezet a földesúri gazdaságnak valami fejlődési terméke.51 Az egész földközösség története körül folyó vita leglényegesebb kérdései közé tartozott G. L. Maurer ezen álláspontja is. A középkori termelés természeti és technikai feltételei közt az uradalmi gazdaság elsődlegességének álláspontja visszatérő vita tárgyát képezte többek között azért is, m?rt az írásos fjrrások zöme olyan függő közösségi viszonyokról tudósít, amelyekben a falutársak művelt földjeiket, de első--"· Idevonatkozó munkája Abhandlung über angelsächsische Markvorfassung. Zeitschrift für deutsches Recht XVI. Band. Tübingen. 1856. 47 O. L. Maurer: Geschichte der Dorf Verfassung. . . Band I. 306. 1. 48 Ε témakört majd minden művében érinti. 49 Marx—Engels: Briefwechsel. Dietz-Verlag, Berlin. IV. 40. 1. 50 β. L. Maurer: Geschichte der Dorfverfassung... II. 191., 193. és kk., 197., 206—217. 1. A római jog bomlasztó hatását illetően: (recepció) a 221—222. és kk. 1. 51 Uo. I. 15. és kk., II. 191. 1.
