Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 809 lent munkáját nem ismerte, azt a megállapítást vonta le, hogy a régi skandináv faluszervezet azonos a német falusi közösségek rendjével. Behatóbban a westfáliai falusi viszonyokat ismerte meg és ilyenirányú érdeklődését 1834-ben, Oroszország beutazása alkalmával, az orosz népek obscsina-rendjének a vizsgálatára is kiterjesztette. Nincs nyoma annak, hogy A, Haxthausen az orosz földközösséggel foglalkozó korábbi szláv irodalmat ismerte volna. Figyelmét a periodikus újrafelosztással összekötött közösségi földbirtoklás kötötte le. 1847-ben megjelent munkájában40 az orosz obscsinát mint törzsökös orosz intézményt tüntette fel, mint különösen szláv sajátosságot.4 1 Az orosz viszonyoknak szentelt későbbi munkája is4 2 módfelett sematikusan vázolta a közösségi földbirtoklás orosz történeti vonatkozásait. Elismerte ugyan, hogy az orosz régiségek beszélnek a föld közösségi birtoklásáról, de azt mintegy állami tulajdonnak tüntette fel. Másrészt a birtokközösség történeti kérdéseit főként a tatárok adóztatásához, a hercegek ,,ekeadó"-rendjéhez, I. Péter fejadójához kapcsolta,4 3 A. Haxthausen szemlélete ezért egyoldalú maradt. A. Haxthausen kutatásai, valamint Euiópa és más földiészek népeinek életéből összegyűjtött leírások alapján már a XIX. század derekán kialakult egy álláspont az ősi közösségi földbirtoklás általános érvényéről minden népnél. A megállapítás azonban még mindig túlságosan hipotetikusnak tűnt, mert a leginkább ismert német falusi földközösség is számos pontján további vita tárgyát képezte. A falusi földközösségek irodalmában hazája határát messze meghaladó jelentőségre tett szert L. Maurer kiterjedt forrásismerete, valamint igen termé• keny kutatómunkája.44 Kutatásai kiterjedtek a Caesar és Tacitus tudósításaira, és azokat kétségtelenül valóságos viszonyokat tükröző történelmi dokumentumoknak tartotta, Szemben G. Landau, G. Waitz, Ε. Arndt, Κ. Fr. Eichorn, Kemble azon álláspontjával, hogy Caesar csak a.svéveket ismerte volna, G. L. » Maurer azt a nézetet támogatta, hogy a tudósítások más germán népek életének ι az ismeretében is valóságos viszonyokat tükröznek. G. L. Maurer a század derekán egymást követően kiadott nagyjelentőségű munkáiban nemcsak hogy a Weistum-ok tömegével támasztotta alá a földközösségről alkotott tanítását, de külföldi analógiákra történő utalásaival a német Mark-közösség elméletét , is megalapozta,45 Az ősi közösségi tulajdonról szó'ó általánosan elfogadott tanítását a század olyan kiváló kutatói tették magukévá, mint 0. Gierke, Κ. ι Lamprecht, R. Schröder stb. G. L. Maurer tudományos megalapozottsággal szállt szembe a magántulajdon történeti elsődlegességét hirdető mindenféle tanítással, és vitathatatlanul bebizonyította a kollektív földbirtoklás marad-40 A. Haxthausen: Studien über die inneren Zustände des Volkslebens und insbesondere die ländlichen Einrichtungen Rußlands. Berlin. 1847. 41 II. H. JJeMöo: 3eMejibHbie iipars00TH0uieHH5i β KJiacc0B0-aHTar0HHCTHMecK0M06mecTBe. JleHHHrpa/i- 1954. 46. 1. 42 A. Haxthausen: Die ländische Verfassung Rußlands. Ihre Entwickelungen und ihre Feststellung in der Gesetzgebung von 1861. Leipzig. 1866. 43 Ld. uo. 38., 43., 50., 57—58. 1. 44 G. L. Maurer (1790—1877) idevágó kiemelkedőbb munkái: Über das Wesen dos ältesten Adels der deutschen Stämme. Einleitung zur Geschichte der Mark-, Hof-, Dorf- und Stadt-Verfassung und der öffentlichen Gewalt. München. 1854, Geschichte der Markenverfassung in Deutschland. 1856, Geschichte der Dorfverfassung in Deutschland. I—II. München. 1865—66, Geschichte der Fronhöfe, der Bauernhöfe und der Ilofverfassung in Deutschland. I—IV. 1862—63. 45 J. Kulischer: Allgemeine Wirtschaftsgesch. ... I. 30. 1.
