Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802

808 HORVÁTH PÁ I. művelési kényszer és a föld magántulajdona, a háromnyomásos gazdálkodás és a közösségi tulajdon feltételezik, avagy kizárják-e egymást. Nem kell hangsúlyozni, hogy a kéidés ilyen vagy olyan eldöntése a falusi földközösségek egész középkori történetének megíté é ére milyen messzemenő következtetéseket vont maga után. Páratlanul teimékeny irodalmi vita volt ez, amit igen sok vonatkozásban G. Hanssen kutatásai helyeztek részben ma is elfogadható alapokra. A germánság korai viszonyaiban vizsgált faluszervezet mindinkább megkövetelte a középkori német társadalom forrásszerű ismeretét és jói észt ennek köszönhető az a nagyméretű forráskutatás, amely felszínre hozta a Weistumokat, a Pantaidingokat, a falusi szokásjogok írásos forrásait, a falukönyveket. amelyeknek hasonmásai megtalálhatók a magyar történelemben is.3

4 A feudális termelőmód uralomra jutásával, az írásbeli történeti források gyarapodásával a paraszti történelem adatai is sokkal szélesebb alapon álltak a kutatók rendelkezésére. Ezen források feltárása tekintetében a XIX. század elejétől igen komoly eredményeket értek el. A régi germán viszonyokon kívül feltárták a német paraszti történelem hallatlan értékű forrásait, a „Weistum"okat, és azoknak J. Grimm által szerkesztett gyűjteményes kiadásával a polgári történetszemlélet legelfogultabb képviselőinek is mint a „paraszti jogok biztos forrásaival" kellett számolni.35

Ezek a források a XII—XIII. század falusi viszonyaira gazdag utalást tartalmaznak. Bennük a Mark-közösség autonómiájának legfontosabb életmegnyilvánulásait találta a történetkutatás,36

amelyek ténylegesen szilárd támaszt jelentettek a következő évszázadok falusi viszonyainak feltárásában is. A „Weistum"-okhoz hasonlóan fontos forrásai tárultak fel a paraszti/történelemnek az észak-franciaországi szokásjogokban (coutumes).37 A feudális nagybirtok viszonyait tartalmazó források nagyrészt elnyelték a függő vagy önigazgatását még részben fenntartó falu életét és írásos forrásaink közt annak emléke csak a parasztok panaszleveleiben maradt fenn. Mégis az egész középkoron át nyomát lehet követni a falusi közösségeknek. A parasztok megújuló harca a „régi jogok" védelmében szinte kivétel nélkül a paraszti szabad földközösség hagyományaiból táplálkozott.38

Szétszórt, de biztos források körvonalazzák a több, mint egy évszázados idevágó irodalom révén a falusi közösség képét. Minden komoly előrehaladás, a hajdan általánosan uralkodó faluközösséget illetően vagy annak a középkor feudális viszonyai közt még fennmaradt maradványaira vonatkozóan, mind erőteljesebben vetette fel a kérdést, vajon általános jelenség-e a népek történetében a korai falusi termelés közösségi rendje és a tulajdonközösség. A XIX. század első felének idevágó irodalma kísérletet tett a tájékozódásra más népek korai történetére vonatkozóan is. A. Haxthausen korábbi vizsgálódásai eredményeként még 1829-ben megjelent munkájában39

annak ellenére, hogy ü. Chr. Olufsen nyolc évvel korábban megje-34

Tagányi K. : Hazai élő jogszokások ... 3. 1. 35 Ld. A. Dopsch: Die ältere Wirtsehafts- und Sozialgeschichte der Bauern in den Alpenländern Oesterreichs. Oslo. 1930. 111. 1. „...seitdem... diese wichtigen Quellen des bauerlichen Rechtes herausgegeben. . 36 Inama-Sternegg : Deutsche Wirtschaftsgeschichte. II. Leipzig. 1909. 213. 1. 37 Fr. Engels: A Mark 159. 1. 38

Fr. Engels: Német parasztháború. 62. 1. 39 Α. Haxthausen : Über die Agrarverfassung in dem Fürstentum Paderborn und Oorvei. Berlin. 1829.