Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ POLGÁRI TÖRTÉNETI-JOGTÖRTÉNETI IRCDALCM NÉHÁNY KÉRDÉSE (I. rész) A történetkutatás némely témája olyan jelentős irodalommal rendelkezik, hogy a tulajdonképpeni forráselemzés során is nélkülözhetetlennek tűnik a kapcsolódó historiográfia alakulásának ismerete. A középkori falusi földközösség témája joggal sorolható az ilyen történeti kérdések közé. A falusi földközösség történeti feltárásához közel másfél évszázados gazdag irodalom, számos irányzat és iskola kapcsolódik. Az idevágó források egyre gazdagodó anyagának feltárásával a földközösség történeti irodalma olyan méreteket öltött, hogy annak teljes historiográfiái elemzése is hasznos lehetne. Az utóbbi évtizedek történetkutatásában jelentős helyet foglaltak el a historiográfiái feldolgozások.1 Az ilyen jellegű művek lényeges eredményei mellett a történetkutatók joggal hangoztatják, hogy a historiográfiái elemzés nem helyettesítheti a forráskutatást. A jogos kifogás figyelembevétele mellett mégis célszerűnek látszik, többek között, a falusi földközösség történeti-jogtörténeti irodalmának a historiográfia eszközeivel történő megközelítése. ι A falusi földközösség historiográfiája alkalmasnak látszik a polgári történeti jogtörténeti kutatás fejlődéi ében uralkodó egyes összefüggések megrajzolására. A falusi földközösség történeti irodalmát születésétől napjainkig megcáfolhatatlan felfedezések, apologetikus viták, haladó irányzatok születése és törté- ι ne tie tien polémiák, nemlétezőnek hitt történeti dokumentumok feltárása és ( megalapozatlan hipotézisek kísérték. A falusi földközösség tudományos elemzésében az alapvető forrásokat a haladó polgári történetírás már felismerte és a korban legközelebb eső források bizonysága a középkorba visszavezethető faluközösségi viszonyok felismerésére vezetett. ι il 1. A falusi földközösség történeti feltárásának megalapozása A paraszti földközösségek irodalmában egyik legvitatottabb kérdés maga az idevágó irodalom első megjelenése. Az általánosan elsők közé sorolt 0. Chr. Olufsen, K. Molbech, Schlegel, G. L. Maurer nagyértékű kutatásai mellett az országonként meginduló forráskutatás és irodalomkritika számos helyen igyekszik kimutatni, hogy megelőzően már találkozhatunk a falusi közösségi rend felfedezésével. Tagányi felhívta a figyelmet pl. azokra a leírásokra, amelyek Oroszországban a XVIII. században láttak napvilágot.2 A XVIII. század orosz 1 Jelentős képviselői: Klaus Dockhorn (angol), J. V. Thompson (amerikai), Kari Brandi (Nyugat-Németország), Gustaf Jacobson (svéd), Benedetto Croce (olasz), Engel Jánosi (osztrák) és mások. 2 A legkorábbit, Novickij leírását, az osztyák népről 1715-ből jelzi. Gmelin utazásai (1771), Georgi leírásai (1799), Krascsenyikov leírásai (1786), Makszimovics (1788—1789), Makszimovics és Scsekátov orosz földrajzi szótára (1801—1809) és Lepehin utazásai (1795—1805).
