Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802

A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 803 államának nagyméretű terjeszkedése elsősorban az állam számára, lényeges ismeretekként vetette fel a távoli népek kultúrájának megismeiését. Egészen nyilvánvaló, hogy az orosz állam ilyen törekvése a középkor hanyatlásától kezdve nem volt egyedülálló. Az angol gyarmatbirodalom kiépülésével számtalan államilag kezdeményezett leírás és bizottsági jelentés látott napvilágot a leigázott népek társadalmáról. Ilyen jellegű forrásokat K. Marx is nagy számban dolgozott fel. Az orosz népek viszonyait illetően B. D. Grekovis hangsúlyozta, hogy a szlávok társadalmi szervezetéről, de különösen a keleti szlávok társadalmáról már nagyon légi kutatások találhatók.3 Az ötletszerűen jelentkező korábbi kutatásokat a tudományos elemzés kezdetétől azonban ő is I. F. Evers-szel választja el.4 I. F. Evers kereste a nemzettégi viszonyoknak az államba történő átmenetelét,5 és bár helytelen összefüggéseket vé.t felismerni e téren, mégis megindítója volt a korai orosz történelem megéité-ére irányuló törekvésnek. L. Komjákov és Lelewel kutatásai pedig, A. Haxthausent ténylegesen jóval megelőzve, az első idevágó orosz vonatkozású történeti irodalom közé sorolhatók.6

A déli szlávok házközösségi, helyesebben nagycsaládi berendezkedésére vonatkozóan hasonlóan, az elsőséget a magyar Piller és Mitterpacher budai egyetemi tanárok nevéhez kapcsolják, akik még 1782-ben Pozsegában tett tanulmányútjukon találkoztak volna elsőként a „zadruga" intézményével ós az ,,Iter per Poseganam Sclavoniae provinciám mensibus junio et julio anno 1782 susceptum. Budae", 1783-ban le is írtak.7 A magyar földközösségek viszonyait pedig legkorábban Pauly érintette.8 A német töiténeti kutatás is a XIX. század első felében mutatott fel először a légi falusi társadalom elemzé ére vonatkozó igen jelentős felfedezéseket, elsősorban pedig G. L. Maurer szinte kizárólag forrásokra támaszkodó kutatásait. Mégis a német történetkutatásban van utalás arra, hogy a XIX. század nagy német szellemi forradalmának képviselőit megelőzően található számos leírás a középkori paraszti közösségek viszonyairól.9 Anélkül, hogy a XIX. század faluközösségi irodalmát megelőző idevágó művek összegyűjtésének az igényével lépnénk fel, kitűnik, hogy a középkori faluközösségi viszonyok maradványai, amelyek bizonyára másiél évszázada még nagyon felismerhető formában é.tek a különböző népeknél, a figyelmet magukra vonták. Figyelemre mé.tó, hogy G. Ilanssen a korai idevágó német írókról mély iróniával beszélt, akik a középkor második felében gyakran előforduló uradalmi 3 B. D. Grekov: Az orosz parasztság törtenete a legrégibb időktől a 17. századig. Bpest. 1956. I. 70. 1. 4Uo. 71.1. — H. Φ. Γ. 3eepc:-J],peBiieiïuiee pyccKOe npaBO β iicTopHMecKOM ero pa3-KpbiTHH. C.-FIeTepőypr. 1835. Német nyelven már 1826-ban megjelent : Das älteste Recht der Russen in seiner geschichtlichen Entwickelung. Dorpat. iE. J], Γρεκοβ: KneBCKa$i Pycb. MocKBa. 1949. 72. I. 6 1828-ban a lengyel Lelewel, 1839-ben pedig az orosz Chomjákov Haxthausen előtt foglalkoztak az orosz ,,mir"-rel. Tagányi: A földközösség története Magyarországon, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. I. évf. Bpest. 1894. 199. 1. 7 Tagányi K. : Hazai élő jogszokások gyűjtéséről. Bpest. 1919. 10. 1. Csatlakozott ehhez Murarik A. : Az ősiség alapintézményeinek eredete c. (Bpest. 1938. 22. 1.) munkájában. 8 C. Pauly : Constitutio rei urbarialis Ilegni Hungáriáé. Viennae. 1817. 9 Pl. Ingomar Bog: Die bäuerliche Wirtschaft im Zeitalter des Dreißigjährigen Krieges. Schriften des Instituts für Fränkische Landesforschung an der Universität Erlangen. 1952. 20—21. lapon idézve Fischers Johann Bernhard: Statistisch-topografische Beschreibung des Burggrafthums Nürnberg, unterhalb des Gebürges oder des Fürstenthums Brandenburg-Ansbach, I. Teil. Ansbach, 1790. Századok