Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - K. Obermayer Erzsébet–Horváth István Károly: Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben 773

EGY HUMANISTA ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE A MOH k CS KÖRÜLI ÉVTIZEDEKBEN 787 A beszéd egy elegáns és nagysodrú (Jicero-körmondat után mindjárt a tárgyra tér: az előző wormsi, nürnbergi és bécsújhelyi tárgyalások során a résztvevőknek már úgyis alkalmuk volt a magyar helyzettel megismerkedniük, tudomást szerezni arról, mekkora csapást jelent Nándorfehérvár eleste. Közli V. Károly császár elhatározását, aki kész a császári korona s az elvesztett itáliai területek visszaszerzésére a rendektől megajánlott hozzájárulást a török ellen fordítani, s ehhez kéri most a magyar király nevében a birodalmi gyűlés hozzájárulását. Ervelésében a török-ellenes humanista propaganda alapvető gondolatai a speciálisan magyar — a helyzet és a török ismeretéből származó — gyakorlati érvekkel együtt szerepelnek. A magyarok, mint keresztények, egyszersmind: socii et amici huius sacri Romani imperii; őseik százötven éve hullatják már vérüket a communis Christianitatis quies érdekében; Magyarország nemcsak a múltban védte Nyugatot, de a jövőben is a legbiztonságosabb clypeus és murus marad a kereszténység számára; a török előnyomulásának legtöbb oka: desidia et mutua inter se christianorum dissidia, vagy más megiogalmazásban: otium et desidia principumchristianorum ; nemcsak a keresztény hit, de a germán dicsőség és jóhírnév is követeli e sacrosancta expeditio megindítását, és így tovább. Mindezekben nem nehéz felismerni a humanista ideológia legfontosabb elemeit, amelyeket Macedóniai László virtuóz ügyességgel osztott el beszéde legerősebb pontjain. De az érvelésnek, mint említettük, van egy másik vonala is. Elesett Belgrád, s ezzel megnyílt az út a török előtt Magyarország szívébe, miután csaknem az egész Balkán is kezükbe került; a szövetséges tartományok adói lecsökkentek, sőt, az ellenség már az országnak belsejében pusztít; a Duna és Száva már birtokába jutott, ha a Tisza és Dráva is megnyílik előtte, egészen a Bajnáig minden hajózható lolyó urává válik; s e iolyamok birtokában várak vagy városok aligha állhatnak ellent támadásának; de már most veszélyes a támadást bevárni, minthogy az erődítmények semmit sem érnek; az egyetlen segítség: támadni, s méghozzá már Nándoriehérvár alatt megtámadni a törököt, nehogy Bhodost is elveszítsük a késlekedés közepette; az ellenség ereje győzelmei során csak növekszik, a magyaroké fogy; a magyar erők most még nem őrlődtek lel teljesen, hathatós támogatást tudnak nyújtani a nagy expedíciónak; bármily erős az ellenség, sem flottájának, sem a kezén levő erődítményeknek katonai jelentőségét nem szabad eltúlozni; a legtanácsosabb lenne, ha a nyugati seregek még a tél folyamán felkészülnének s a tavasz beálltával megindíthatnák a döntő támadást a kereszténység felszabadítása érdekében. Közben keményen és kíméletlenül többször lölhangzik a figyelmeztetés: ne felejtkezzenek el arról, hogy az út Magyarországon át Németországba vezet! A beszéd, bár II. Lajos minden összeköttetését felhasználta, hogy a rendek támogassák követeinek kérését,8

1

sőt — mint láttuk — Macedóniai László a követek megérkezését november elejére, a beszéd elhangzását pedig a Chieregati pápai nuncius nov. 19-én elhangzott beszédét követő tizedik napra datálja, figyelmen kívül hagyva a Deutsche Reichstagsakten 215. skk. 1. világos közléseit. Egyik feldolgozás sem veszi azonban figyelembe a beszéd egykorú kiadásának címfeliratát, mely szerint az nov. 19-én hangzott cl. Ugyanez a dátum említtetik a beszédhez maga Macedóniai László által írt prefációban is. 81

A nürnbergi levéltárból előkerült II. Lajos három levele Brandenburgi Kázmérhoz, melyekben kéri, adjon hitelt az őt rövidesen felkereső magyar követeknek és legyen szószólójuk a birodalmi gyűlés előtt. Pékár K. : II. Lajos király három levele Brandenburgi Kázméíhoz. Történelmi Tár VI. (1905). 159—163. 1. Az 1522. okt. 3-án kelt levél a követek neveit is felsorolja. - Századok