Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE 3 feltartóztatni, sem a katonaság körében nem tudta a kommunista befolyás növekedését megakadályozni.1 Ugyanakkor a liberális-szociáldemokrata koalíció a gazdasági leromlással szemben teljesen tehetetlen volt. Külpolitikájának jellemzője a győztes imperialista hatalmakndk való udvarlás, „kegyeiknek" elnyeréséért, „konkurálási" kísérlet a csehszlovák, román és jugoszláv uralkodó osztályokkal, amelyek a győztes nagyhatalmak szövetségesei voltak és egyre növekvő imperialista igényeket támasztottak Magyarországgal szemben. A liberális-szociáldemokrata kormányzat azoknál az imperialista nagyhatalmaknál keresett „védelmet", amelyek fő támogatói voltak a csehszlovák, román és jugoszláv követeléseknek, s amelyek ennek fejében nagyobb befolyást biztosítottak maguknak ezekben az országokban, elf©glalva ott a kiszoruló német, osztrák és magyar tőke helyét. Közismert, hogy ez a külpolitika a nemzeti függetlenség védelme kérdésében is teljes kudarcba fulladt. Az antant hatalmak budapesti katonai misszióját vezető Vyx francia alezredes által 1919. március 20-án átnyújtott antant jegyzék, amely újabb követeléseket támasztott Magyarországgal szemben, kézenfekvővé tette ezt az egész nép előtt, s maga a kormány is kénytelen volt csődjét beismerni. A rendkívül mély nemzeti válság idején a polgári demokrácia gyorsan lelepleződött, megmutatva igazi lényegét : burzsoá diktatúra a tőkés rendszer védelmére. Olyan „demokrácia", amely a liberális-szociáldemokrata kormányzat parancsára agyonlöveti a bányákat birtokbavevő bányászokat, a nagybirtokosok ellen harcoló földfoglaló parasztokat, börtönbe veti a kommunistákat, illegalitásba szorítja és megkísérli a nyílt terror eszközeivel megsemmisíteni a kommunista pártot, mert ez a munkások, katonák és parasztok tanácsának hatalmáért, a tőkés uralom megdöntéséért küzd. Hasonlóképpen lelepleződtek a győztes antant hatalmak és az USA „demokratikus" szándékairól terjesztett illúziók, amelyek a liberálisok és a szociáldemokrata párt agitációja nyomán egy időre elborították az országot. Teljes csődbe jutott a Wilsonimádat, az USA akkori elnöke „demokratikus" céljainak szolgai felmagasztalása. Minél nagyobb arányú volt a nyugati „demokrácia" iránti illúziók terjesztése — mely a proletárforradalom erői elleni liberális és jobboldali szociáldemokrata agitáció egyik fő eszköze volt —, annál szélesebbkörűvé vált a kiábrándulás a szociáldemokrata munkástömegekben, annál mélyebbé vált a kispolgári demokrácia erőinek, a kispolgári osztályoknak a csalódása a liberális-szociáldemokrata kormányzatban, annál határozottabbá vált a kispolgári demokrácia erőinek elfordulása a burzsoáziától és csatlakozása a forradalmi munkásosztályhoz, az egyetlen osztályhoz, mely kivezethette a nemzetet a mély válságból. Egyébként nem a 19-es példa az egyetlen hazánk történetében, hogy, amikor az ország mély nemzeti katasztrófa szakadékába került, a nép túlnyomó része a munkásosztály felé tekint, mert csak az mutatja meg a kivezető utat abból a csődből, amit a burzsoá uralom előidézett. így történt 1945-ben is, amikor ismét a munkásosztály került a nemzet élére, de ekkor már véglegesen és visszavonhatatlanul. Lenin előre látta a magyar forradalom gyors közeledését. Ez azonban az ő várakozásait is felülmúló gyorsasággal következett be. Március 19-én mon-1 Lásd Kun Béla : Miért győzött Magyarországon a proletár forradalom ? című előadását, Kun Béla „A Magyar Tanácsköztársaságról" című cikk és beszédgyűjteménye. 580—583. 1. 1*
