Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1

4 ' NEMES DEZSŐ (lotta Lenin az SZKP VIII. kongresszusán : „Most olyan helyzetben vagyunk, hogy óriási tartalékaink vannak. Tudjuk, hogy mind a lengyel, mind a magyar forradalom érlelődik, mégpedig nagyon gyorsan. Ë forradalmak proletártartalékokat adnak majd nekünk, megkönnyítik helyzetünket és óriási mértékben megszilárdítják proletárbázisunkat — amely nálunk bizony gyenge. Ez a legközelebbi hónapokban bekövetkezhet."2 S a magyar forradalom két nap-múlva bekövetkezett ; a Magyar Tanácsköztársaság március 21-én megszületett. A forradalom e túl gyors bekövetkezésének árnyoldala is volt; elsősorban az, hogy rövid volt az idő a kommunista párt, a forradalom vezető erejének kifejlődéséhez. Azonban a forradalom itt volt, rendkívül kedvező alkalmat teremtett a hatalom megszerzéséhez és cselekedni kellett. A szociáldemokrata párt — mint ismeretes — a -jobboldali vezérkar politikájának nyilvánvaló és teljes csődje, a balszárny előretörése és a tömegek nagy nyomása következtében, elfogadta a proletárdiktatúra alapelvét, a szociáldemokrata és kommunista párt egyesült és az egyesült párt a tömegek tomboló lelkesedése közepette vette kezébe a hatalmat. A két párt egyesülése nyomán olyan helyzet állt elő, hogy a burzsoázia —- amely eddig is csak a szociáldemokrata párt segítségével tudta a proletárforradalom erőivel szemben uralmát fenntartani — képtelennek bizonyult bármiféle komoly, szervezett ellenállásra. A burzsoázia egyrészt bel- és külpolitikájának teljes csődje, másrészt a proletárforradalom szervezett erőinek váratlan megnövekedése és túlsúlyra jutása következtében a teljes fejetlenség és zűrzavar, a teljes akcióképtelenség állapotába került. A munkásság ezért vértelenül, békésen került hatalomra. A magyar proletariátus 1919 márciusában, a Tanácsköztársaság megteremtésével a nemzet élére került, megdöntve a tőkés-földbirtokos uralmat, dacolva a győztes imperialista hatalmak katonai gyűrűjével, a környező imperialista országok uralkodó osztályaival, a tőkés rend összes védelmezőivel. A nemzetközi reakcióval szemben a magyar proletariátus a világforradalom vörös lobogóját emelte magasra Közép-Európában. A győztes imperialistákkal szemben az első munkás-paraszt állammal, Szovjet-Oroszországgal lépett harci szövetségre s a nemzetközi proletariátustól kért és várt segítséget. Hiszen a Tanácsköztársaság kikiáltásával a magyar proletariátus nem csupán a magyar nép felszabadításának, a szocialista Magyarország megteremtésének nagy ügyét szolgálta, hanem egyben a nemzetközi szocializmus frontján is nagy győzelmet aratott. A magyar munkásállam megszületésének rendkívül nagy volt a nemzetközi visszhangja. Óriási lelkesedést váltott ki Szovjet-Oroszországban az a nagyszerű tény, hogy az „orosz példának" van már követője Európában, megszületett még egy proletárhatalom! Moszkvában éppen ülésezett az SZKP VIII. kongresszusa, mikor a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre megérkezett. „A lelkesedés óriási" — mondta Lenin március 22-i szikratáviratában, melyben a Magyar Tanácsköztársaság kormányát, s külön személyesen Kun Bélát üdvözli. Elküldte harci üdvözletét és biztatását az SZKP VIII. kongresszusa is. A magyar szocialista forradalmat köszöntő határozatokat hoztak, táviratokat küldtek Szovjet-Oroszországból, Szovjet-Ukrajna különböző részeiből és a szovjetföld más vidékeiről. Ezekben kifejeződött az orosz 2 Lenin Művei. 29. k. 170—171. 1.