Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70
AZ OSZT R Α Κ—MAGYAR MONARCHIA SZÉTTÖRÉSE 73 ban. A forradalmi Oroszország viszont feleslegessé kellett, hogy tegye a Habsburg-birodalmat, melynek sorsa csak a szétesés lehetett.18 Amikor az első világháború kitört, Oroszország terhes volt a forradalomtól, amelynek főpróbája 1905-ben zajlott le. Bár Oroszország a háború küszöbén már nem az európai reakció zsandárának, hanem inkább szolgájának a szerepét töltötte be, mégis már puszta létével jó ürügyül szolgált a német és osztrák-magyar imperializmus igazi háborús céljainak az álcázására.1 9 A februári forradalom győzelme azonban kihúzta a talajt az Oroszország elleni háborút igazolni akaró és látszó érvek alól, és egyidejűleg kérdésessé tette magának a Habsburg-birodalomnak a létjogosultságát, melyet — a sors iróniája folytán — angol és francia részről éppen ekkor kezdtek újonnan felfedezni. * Bár a magyarázatot elsősorban az oroszországi forradalom továbbfejlődésében, a szocialista forradalom lehetőségétől való félelemben kell keresni, mégis Anglia és Franciaország magatartását kétségtelenül nagy mértékben befolyásolta az Egyesült Államok diplomáciája is.2 0 Az üzenet* melyet Wilson 1917. január 22-én a szenátushoz intézett,21 választ jelentett az antant január 10-i jegyzékében foglaltakra ós világos jele volt annak, hogy az Egyesült Államok a döntőbíró szerepét akarja játszani abban a világméretű küzdelemben, amely a két imperialista tábor legnagyobb hatalmai között folyt. A január 22-i megnyilatkozás alapgondolata : ,,béke győzelem nélkül" gyakorlatban a status quo ante álláspontját jelentette, és mint ilyen alkalmasnak látszott a Monarchia integritásának az átmentésére. Érthető, ha megnyugvással fogadták Bécsben és lehetőséget láttak benne további alkudozások folytatására. Különös megelégedést váltott ki az a körülmény, hogy Wilson csak a lengyelekről tett említést, ellentétben az antant január 10-i jegyzékével.22 A kezdeti aggodalmak, melyek — többek között — gróf Tisza Istvánt is arra késztették, hogy a bécsi amerikai követ útján felhívja az Egyesült Államok kormányának a figyelmét arra, hogy mily kockázatos vállalkozás lenne a dualizmus rendszerének a széttörése,2 3 alaptalannak bizonyultak. Az Egyesült Államok elhatárolta magát a január 10-i jegyzéknek ama kitételeitől, melyek a Monarchia népeinek nemzeti aspirációira, illetve azoknak jogosultságára céloztak. Az amerikai állásfoglalást befolyásolták a bécsi amerikai követ jelentései, amelyek a Habsburg-birodalom mind válságosabbá váló belső helyzetéről ós ebből adódó veszélyekről számoltak be.2 4 Hozzájárult mindehhez, 18 Marx—Engels—Lenin—Stalin zur deutschen Geschichte. (Berlin, 1952). II. k., 2. rész. 1064. 1. 1β Rosa Luxemburg: Válogatott levelek és írások. (Bpest, 1958). 147—178. 1. 20 Robert Lansing: War memoirs. (London, 1935). 245 — 271. 1. 21 Papers relating to the foreign relations of the United States. 1917, Supplement 1. The World War. (Washington, 1931). 24 — 29. l.(A továbbiakban F. R. — 1917, Suppl. címen rövidítve.) 22 Robert Lansing: War memoirs. 261 — 262. 1. — F. R. 1917. Suppl. 1. 27. 1. — Uo. 10—12. 1. Penfield Lansinghez 1917. jan. 12. — Uo. 104—105. 1. Penfield Lansinghez 1917. febr. 1. — Uo. 38. 1. Penfield Lansinghez 1917. febr. 5. — Titus Komarniczki: Rebirth of the Polish Republic. A study in the diplomatic history of Europe 1914—1920. (London, 1957). 141 — 145. 1. 23 F. R. 1917, Suppl. 1. 34. 1. Penfield Lansinghez 1917. jan. 27. 24 Uo. 39. 1. Penfield Lansinghez 1917. febr. 6.
