Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 716

720 K.HÓNIKA — a monopolkapitalista állam minden gazdasági és politikai manővere ellenére is — tendenciája szerint egyre növekvő munkanélküliséget kell, hogy előidézzen. Ε két törvény a csökkenő ütemü akkumuláció, valamint a gyorsuló technikai fejlődés törvénye. Ezek hatására a növekvő tömegmunkanélküliséggel egybekötött válságok, tehát a tömegek növekvő abszolút elnyomorodása ma is ott fenyeget a vezető kapitalista országok látóhatárán. Az abszolút elnyomorodás pedig a forradalmi felkelés útjára kényszerítheti a legfejlettebb kapitalista országok munkásosztályát és dolgozó tömegeit is. A munkásosztály szocialista fejlődése irányában hat a statisztikai pontossággal kimutatható relatív elnyomorodás ténye is, az ti., hogy a kapitalizmus fejlődése folyamán a munkateljesítmény a reálbérnél gyorsabban nő, tehát a társadalmi terméknek viszonylag egyre kevesebb része jut a munkásosztálynak és viszonylag mind nagyobb része a kapitalistáknak. Befejezésül az előatló az Amerikai Egyesült Allamok és Anglia munkásosztályai előtt álló perspektívával foglalkozott. Hangoztatta, hogy a szocializmus történetileg elkerülhetetlen, szükségszer í megoldás a vezető kapitalista országok számára is. Megfelelő történeti körülmények között elkövetkezlietik az az idő -— mondotta —, amikor az angol ós az amerikai munkásosztály, élén forradalmi pártjával és mögötte a dolgozók széles tömegeivel, békés eszközökkel, demokratikus-parlamentáris úton végrehajtja a szocialista átalakulást. Ezt a perspektívát rajzolta fel a nemzetközi munkásosztály előtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa, mint az egyik utat, amely a szocialista átalakulás felé vezet. A másik lehetséges út a forradalmi felkelésen át halad. A történelem fogja majd eldönteni — zárta be előadását Molnár Erik —, hogy a fejlődés az egyik vagy másik kapitalista országban hogyan megy majd végbe. A tanári tagozat rendezvényei : A Történelmi Társulat tanári tagozatának új választmánya 1959. február 25-én megtartotta alakuló ülését. A választmányi ülés megvitatta a történetkutatók és történelemtanárok közötti együttműködés lehetőségeit, a tanári tagozat előadástervezetét és határozatot hozott a középiskolai történelemszakkörök társulati patronálásáról. Ennek értelmében az 1959/60. tanévtől kezdve a Társulat egy-egy felkért szaktörténész útján konzultációs segítséget nyújt a szakkörvezető tanároknak. * A Magyar Történelmi Társulat tanári tagozata és a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium rendezésében 1959. március 18-án Hahn István egyetemi docens előadást tartott „A római birodalom és a kereszténység" címmel. Az előadó az 1947 óta napvilágra került ún. Holt-tengeri tekercsek alapján ismertette a történeti kutatások legújabb eredményeit a korai kereszténységre, illetve a kereszténység előtörténetére vonatkozólag. Ezek a leletek egy olyan szektára vetnek fényt — mondotta —, amely világtól elforduló, szigorúan önmagába zárkózott életet élt az i. e. 135 és i. sz. 68 közötti időben. A szekta tagjai idealista-utópikus jellegű vagyonközösséget alkottak : a szektába való belépéskor mindenki köteles volt vagyonáról lemondani, közösen dolgoztak és munkájuk eredményét közös kasszába adták. Életmódjukat egy — félig legendás, félig történelmi hitelű — személy, az „igazság mestere" tanítására vezették vissza, aki az iratok szerint valamelyik főpap által szenvedett halált . Szertartásaik —- a borból és kenyérből álló „szent étkezés", a bűnök alól megtisztító fürdés, az oktató célú összejövetelek — rokonságot mutatnak analóg keresztény jelenségekkel, a legkorábbi keresztény gyülekezetek életével. Ε szekta tagjai mindamellett — egyes katolikus egyházi szerzők feltevéseivel szemben — nem voltak keresztények, de életmódjuk, hiedelmeik, szertartásaik, amelyek szoros kapcsolatot mutatnak az esszénizmussal, kétségtelenül a keresztények közvetlen előfutárai közé sorolják őket. Általuk azon körök egyike szólal meg saját szavaival (és ez adja az újdonság varázsát), amelyek a korai kereszténység ideológi áj át meghatározták. Előadása befejező részében Hahn István nyomatékosan hangsúlyozta : az újonnan előkerült leletek is bizonyítják, hogy a kereszténység ideológiája azoknak a köréből eredt, akik — akárcsak a szekta tagjai — meghasonlottak a rabszolgaság és elnyomás világával, s egy idealista-utópikus módon szervezett kommunista társadalom megteremtésével akarták legyőzni a „hazugság embereit". Az új kutatások tehát — mutatott rá Hahn István — a kereszténység keletkezéséről szóló marxista koncepciót igazolják. * A Magyar Történelmi Társulat tanári tagozata és a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium előadássorozata keretében 1959.