Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 716

KRÓNIKA 721 április 15-én Borzsák István kandidátus tartott előadást „Historiográfiai kérdések az ókori történelem tárgyköréből" címmel. Az előadó — „Az Antikvitás XVI. századi képe" című készülő monográfiájából vett részletek alapján — azt vizsgálta, hogy mit vett át a keresztény középkor az antik történeti hagyományokból, milyen szempontok szerint történt a kiválogatás, s mi volt a szerepe a „pogány" ókor hagyatékainak a kialakuló új társadalmi rend ideológiájának megszilárdításában. Ezt a folyamatot Borzsák István néhány közismert ókori történeti szereplő későbbi irodalmi értékelésével szemléltette. Ismertette a középkori Kyros-, Nabukodonozor-, Dareios- és Alexandros-kép kialakulásának egyes történeti motívumait, majd részletesen foglalkozott a kialakuló kereszténység ideológiájában oly nagy szerepet játszó Augustus-értékeléssel. A rabszolgatartó társadalom súlyos megrázkódtatásai közepette megújhodásra vágyó világ a vallásos formanyelv azonos szólamaival ünnepelte a béketeremtő császárt, a várt aranykor megvalósítóját és a másik szotért, azok vágyainak a kifejezőjét, akik egy „nem e világról való" király eljövetelében reménykedtek. A társadalmi szükségleteknek megfelelő képzetkincset — mint mondotta — kezdetben a római császárság sajátította ki, de rövidesen egy feltörekvő új erő jelentette be és érvényesítette igényeit a múltból meríthető ideológiai eszközökre. A II. századtól kezdődőleg valóságos „Augustus-teológia" alakult ki, de •a római császárkor első három századának úgyszólván minden szereplőjével és mozzanatával kapcsolatban ki lehet tapintani a keresztény igények utólagos érvényesítésének historiográfiai ravaszságait. A keresztény történeti konstrukciókban — korántsem mindig objektív motívumok alapján — a hagyomány jókra és hitványakra, az isteni teleológia készséges eszközeire és elavult theomachoszokra, az antikrisztus példányképeire polarizálódik, akiknek büntetései kezé tartozik többek között emlékük megbélyegzése is (Nero, Domitianus, Decius, Valerianus, Julianus). Borzsák István azt a módszertani tanulságot vonta le fejtegetéseiből, hogy még oly becses forrásaink alkalmi felhasználásait sem érthetjük meg, illetve értékelhetjük helyesen az illető kor társadalmi valóságának, az alap és felépítmény bonyolult kölcsönhatásának figyelembevétele nélkül. A Társulat vidéki csoportjainak életéből: Pécsett a Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja és a TIT Baranya megyei szervezete rendezésében 1959. január 21-én Málik László előadást tartott : „A bolyi termelőszövetkezet története" címen. — Ugyancsak a két szerv társrendezésében február 18-án „Pécs nevének eredete" címmel Reuter Kamilló tátott előadást. Korreferált dr. Zsolt Zsigmond. A rövid látogatásra hazánkba érkezett Albert Sebőul, a párizsi Sorbonne profeszszora, neves francia marxista történész, a Társulat Keletmagyarországi Csoportja rendezésében 1059. április 2-án előadást tartott Debrecenben a mai francia történetírás helyzetéről. Bán Imrének, a Kossuth Lajos Tudományegyetem dékánjának üdvözlő szavai után Soboul professzor részletes áttekintést adott a francia történetírás elmúlt félévszázadáról, s behatóan elemezte annak két fő irányzatát, a politikai történetet előtérbe állító konzervatív irányt, valamint az „Annales" körül csoportosult gazdaságtörténeti iskolát, melyre már a marxizmus bizonyos elemei is hatást gyakorolnak. — Az értékes előadásért, melyet a nagyszámú hallgatóság élénk érdeklődéssel kísért, Szabó István professzor mondott köszönetet. Uj társulati kiadványok: Az Akadémiai Kiadó és a Magyar Történelmi Társulat kiadásában — különlenyomatként a Századok 1957. évfolyamából — megjelent Mályusz Elemér „A magyar rendi állam Hunyadi korában" című tanulmánya. Mályusz Elemér munkája, amely a magyar történelem 1437-től 1458-ig terjedő két évtizedét teszi vizsgálat tárgyává, alapvető jelentőségű, új eredményeket tartalmaz a XV. századi Magyarország politikai és társadalomtörténetére vonatkozólag. A Társulat gondozásában az Akadémiai Kiadó megjelentette Kossuth Lajos összes munkáinak IV. kötetét, amely az Országgyűlési Tudósításokat tartalmazza 1834. december 1-től 1835. augusztus 6-ig bezárólag. A kötetet Barta István rendezte sajtó alá. A Bibliotheca (Gondolat) Kiadó kiadásában és a Magyar Történelmi Társulat gondozásában megjelent a „Mocsáry Lajos válogatott írásai" című kötet, amelynek bevezető tanulmányát írta, a válogatást végezte és jegyzetekkel ellátta Kemény G. Gábor. A kiadvány Mocsáry műveiből, országgyűlési beszédeiből, cikkeiből, tanulmányaiból és levelezéséből közli a fontosabb részleteket és bemutatja a róla szóló egykorú és későbbi irodalmat. 33 Századok