Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 716

KRÓNIKA 721 április 15-én Borzsák István kandidátus tartott előadást „Historiográfiai kérdések az ókori történelem tárgyköréből" címmel. Az előadó — „Az Antikvitás XVI. századi képe" című készülő monográfiájából vett részletek alapján — azt vizsgálta, hogy mit vett át a keresztény középkor az antik történeti hagyományokból, milyen szem­pontok szerint történt a kiválogatás, s mi volt a szerepe a „pogány" ókor hagyatékai­nak a kialakuló új társadalmi rend ideoló­giájának megszilárdításában. Ezt a folya­matot Borzsák István néhány közismert ókori történeti szereplő későbbi irodalmi értékelésével szemléltette. Ismertette a középkori Kyros-, Nabukodonozor-, Da­reios- és Alexandros-kép kialakulásának egyes történeti motívumait, majd rész­letesen foglalkozott a kialakuló keresz­ténység ideológiájában oly nagy szerepet játszó Augustus-értékeléssel. A rabszolga­tartó társadalom súlyos megrázkódtatásai közepette megújhodásra vágyó világ a vallásos formanyelv azonos szólamaival ünnepelte a béketeremtő császárt, a várt aranykor megvalósítóját és a másik szo­tért, azok vágyainak a kifejezőjét, akik egy „nem e világról való" király eljövetelé­ben reménykedtek. A társadalmi szükség­leteknek megfelelő képzetkincset — mint mondotta — kezdetben a római császárság sajátította ki, de rövidesen egy feltörekvő új erő jelentette be és érvényesítette igé­nyeit a múltból meríthető ideológiai esz­közökre. A II. századtól kezdődőleg való­ságos „Augustus-teológia" alakult ki, de •a római császárkor első három századának úgyszólván minden szereplőjével és mozza­natával kapcsolatban ki lehet tapintani a keresztény igények utólagos érvényesíté­sének historiográfiai ravaszságait. A ke­resztény történeti konstrukciókban — korántsem mindig objektív motívumok alapján — a hagyomány jókra és hitvá­nyakra, az isteni teleológia készséges esz­közeire és elavult theomachoszokra, az antikrisztus példányképeire polarizálódik, akiknek büntetései kezé tartozik többek között emlékük megbélyegzése is (Nero, Domitianus, Decius, Valerianus, Julianus). Borzsák István azt a módszertani tanul­ságot vonta le fejtegetéseiből, hogy még oly becses forrásaink alkalmi felhasználá­sait sem érthetjük meg, illetve értékelhet­jük helyesen az illető kor társadalmi való­ságának, az alap és felépítmény bonyolult kölcsönhatásának figyelembevétele nélkül. A Társulat vidéki csoportjainak életéből: Pécsett a Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja és a TIT Baranya megyei szervezete rendezésében 1959. ja­nuár 21-én Málik László előadást tartott : „A bolyi termelőszövetkezet története" címen. — Ugyancsak a két szerv társ­rendezésében február 18-án „Pécs nevének eredete" címmel Reuter Kamilló tátott előadást. Korreferált dr. Zsolt Zsigmond. A rövid látogatásra hazánkba érkezett Albert Sebőul, a párizsi Sorbonne profesz­szora, neves francia marxista történész, a Társulat Keletmagyarországi Csoportja rendezésében 1059. április 2-án előadást tartott Debrecenben a mai francia történet­írás helyzetéről. Bán Imrének, a Kossuth Lajos Tudományegyetem dékánjának üd­vözlő szavai után Soboul professzor rész­letes áttekintést adott a francia történet­írás elmúlt félévszázadáról, s behatóan elemezte annak két fő irányzatát, a poli­tikai történetet előtérbe állító konzervatív irányt, valamint az „Annales" körül cso­portosult gazdaságtörténeti iskolát, melyre már a marxizmus bizonyos elemei is hatást gyakorolnak. — Az értékes elő­adásért, melyet a nagyszámú hallgatóság élénk érdeklődéssel kísért, Szabó István professzor mondott köszönetet. Uj társulati kiadványok: Az Akadémiai Kiadó és a Magyar Történelmi Társulat kiadásában — külön­lenyomatként a Századok 1957. évfolya­mából — megjelent Mályusz Elemér „A ma­gyar rendi állam Hunyadi korában" című tanulmánya. Mályusz Elemér munkája, amely a magyar történelem 1437-től 1458-ig terjedő két évtizedét teszi vizs­gálat tárgyává, alapvető jelentőségű, új eredményeket tartalmaz a XV. századi Magyarország politikai és társadalomtör­ténetére vonatkozólag. A Társulat gondozásában az Akadémiai Kiadó megjelentette Kossuth Lajos összes munkáinak IV. kötetét, amely az Ország­gyűlési Tudósításokat tartalmazza 1834. december 1-től 1835. augusztus 6-ig bezá­rólag. A kötetet Barta István rendezte sajtó alá. A Bibliotheca (Gondolat) Kiadó kiadá­sában és a Magyar Történelmi Társulat gondozásában megjelent a „Mocsáry Lajos válogatott írásai" című kötet, amelynek bevezető tanulmányát írta, a válogatást végezte és jegyzetekkel ellátta Kemény G. Gábor. A kiadvány Mocsáry műveiből, országgyűlési beszédeiből, cikkeiből, tanul­mányaiból és levelezéséből közli a fonto­sabb részleteket és bemutatja a róla szóló egykorú és későbbi irodalmat. 33 Századok

Next

/
Thumbnails
Contents