Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

KÖNYVSZEMLE 695 e részhez több mint húszoldalas fejezetet csatolt a tibeti nép antiimporialista küzdelmeiről a harmadik forradalmi polgárháború idején (1945—49), aláhúzva e küzdelem nagy jelentőségét, mart e korszakban a nyugati imperialista beavatkozási kísérletek számszerint és súlyban is veszélyesebbekké váltak. A könyv harmadik részében öleli fel az 1949—-51-es eseményeket. Ε korszak legfontosabb eseménye a Kínai Népköztársaság kikiáltása. B. G. Gurevics foglalkozik a Kínai Népköztársaság nemzetiségi politikájával, az imperialista provokációs kísérletekkel, amelyeknek célja az volt, hogy bizonyos tibeti hatalmi csoportokat felhasználva Tibet és Kína között ellentéteket szítsanak. Ugyancsak kitér az angol-amorikai felfogás között mutatkozó eltérésekre, érdekellentétekre. Ezeket az ellentót eket háttérbe szorítva, 1949-től e hatalmak egyre inkább összehangolva akcióikat Tibet „függetlenségét" kívánták hirdetni Kínával szemben. A népi Kína ellen irányuló akcióikba igyekeztek Indiát is bekapcsolni, ez azonban nem sikerült. 1950 második felében Anglia ós az Egyesült Államok a tibeti helyzetet mesterségesen elmérgesítve megkísérelték, hogy a tibetieket harcba vigyék Kína ellen, és ezzel párhuzamosan megzavarják a kibontakozó Idnai—indiai jószomszédi baráti kapcsolatokat is. A zárórész tárgyalja az imperialista kísérletek kudarcát, Tibet békés felszabadítását, a Tibetben kiéleződő belső osztályharcot, amely a nép győzelméhez, az 1951 májusi kínai—-tibeti egyezményhez vezetett. Πο;ιο>κβΗΗβ h 6opb5a paöcmero KJiacca CTpaH 3anaziH0H Eeponbi. MocKBa, H3a. AnaaeMMH Hayn CCCP. 1957. 418, 2 1. (A nyugat-európai országok munkásosztályának helyzete és harea) A kötet négy tanulmányban mutatja be a nyugat-európai munkásosztály hősies küzdelmét a fokozódó kizsákmányolás ellen. A. G. Szorgejcva a francia munkásosztály helyzetét ismerteti, megmutatja a reálbérek alakulását és a francia munkásosztály harcát a tőkések ellen, a békéért. G. A. Oborina az olasz munkásosztály helyzetét és küzdelmeit elemzi, D. J. Zorina az angol munkásosztály, Sz. M. Ivanov a Német Szövetségi Köztársaság munkásosztályának a harcát ismerteti. Az egyes tanulmányok részletes statisztikai táblázatokat közölnek az illető országok gazdasági fejlődéséről a második világháború •óta eltelt időszakban, bőven elemzik a munkásosztály helyzetét nemcsak a munkabér alakulása szempontjából, hanem az egészségügyi ellátás, a művelődési lehetőség kérdéseit is figyelembe veszik. Különösen nagy figyelmet szentel az egész könyv annak a kérdésnek, hogy a termelékenység növelésére irányuló különböző tőkés módszerek mennyire rontják a munkásság egészségét. Az egyes tanulmányok ezzel szemben biztató képet rajzolnak a munkásosztály fokozódó sztrájkharcairól, befejezésként pedig azt mutatják mog, milyen elszánt harcot folytat a vezető nyugat-európai tőkés országok népe a fokozódó háborús veszély ellen. Β. H. EyxapoB : (ΊοJIHTHKB CIIIA β OTHO-uieHHH KHTaöcKOÍi HapoaHoií PecnySjiHKH (1949—53). MocKBa, HaflaTeJibCTBO AnaaeMHH HayK CCCP. 233 !. (Az Egyesült Államok politikája a Kínai Népköztársasággal szemben) 1949. október 1-én a harmadik forradalmi polgárháború eredményeként létrejött a Kínai Népköztársaság. Â forradalom elsöpörte a félfeudális, félgyarmati rendszert, a komprádor burzsoázia és az imperialisták összeszövődött uralmát. A forradalom győzelmét az Egyesült Államok hivatalos fórumai vereségként könyvelték el (a könyv bőven idézi az idevágó forrásokat), a megvált oztathatatlanba azonban nem akartak belenyugodni ós különböző módszerekkel, Csang-Kai-Sek uralmának erőszakos fenntartásával megpróbálják a történelem órájának mutatóját visszaállítani. A jelen könyv azokat a módszereket elemzi, amelyekkel az amerikaiak a kínai népi demokráciát gyengíteni, megdönteni akarják. A könyv első fejezete a Kínai Népköztársaságnak az Egyesült Államok által kezdeményezett bojkottját tárgyalja. A szerző ismerteti a Kínai Népköztársaság nemzetközi helyzetét 1949-ben, a szocialista tábor részéről történő elismerését, miként szervezi meg az Egyesült Államoli a bojkottot, miként kényszeríti rá azt a többi kapitalista országra, hogyan állnak ellen egyes országokban ennek a törekvésnek, mi módon támogatja az Egyesült Államok a Kuomintang tajvani uralmát. A korszakot Β. I. Buharov Í950. február 14-ével, a szovjet—kínai szerződéssel zárja, amely megszilárdította a fiatal köztársaság nemzetközi helyzetét. A könyv második fejezete Tajvan megszállását és a koreai háború éveit tárgyalja. Megvizsgálja az Egyesült Államokban 1949-ben észlelhető válságjelenségeket, az amerikai agresszív erők törekvéseit, az amerikai távol-keleti katonai inter-