Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

696 KÖNYVSZEMLE venciót, a népek ellenállását, Nehru békepolitikájának kibontakozását, az amerikai katonai egységek koreai bevetését, az ENSZ-en belül folyó küzdelmekel. A világbéke szempontjából oly fontos, válságos periódust, 195U telét és 1951 tavaszát foglalja össze a harmadik fejezet. Β. I. Bubarov, miután kimutatja a Kínaellenes háború világosan kivehető szálait, nagy gondot fordít annak megvilágítására, hogy a népek bókeakarata, az Egyesült Államokban növekvő háború-ellenes hangulat, az Egyesült Államok és a többi szövetséges nyugati kapitalista állam között kiéleződő ellentétek miként akadályozták e tervek végrehajtását. A negyedik fejezetben képet kapunk a távol-keleti agresszív katonai szövetségek létrehozásáról 1951—52-ben. Végül az ötödik fejezet központi témája a koreai fegyverszünet megkötése (1953 július) és a Kínai Népköztársaság ellen tervezett blokádkísérletek kudarca. MoHonojiHCTHiiecKHH KaiiHTaJi CIHA nocjie BTOpOH MHpOBOH BOHHbl. MoCKBa, HSA. Al<afleMHH Hayn CCCP. 1958. 674 1. (A monopoltőke az Egyesült Államokban a második világháború után) A tanulmánykötet a Szovjetunió Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének gondozásában jelent meg. Szerkesztését M. I. Rubinstein, I. M. Leçnin, I. Sz. Glagoljev és V. V. Szuscsenko látta el. A kötet elé M. I. Rubinstein írt rövid átfogó bevezetőt. A tanulmánykötet 13 fejezetből áll, minden egyes fejezet más-más szerző műve, amely önálló egészként is megállja helyét. Az első fejezet V. V. Szuscsenko alkotása. Témája a termelés és tőke koncentrációja, a monopóliumok uralma az amerikai gazdasági életben. A szerző feldolgozza a címben megjelölt folyamatot, megvizsgálja, hogy a termelés kombinált vagy profilírozott átszervezése miként segíti elő a tőkekoncentrációt, e koncentiáció következtében miként szilárdul meg a monopóliumok uralma. A kötet második tamdmánya (szerzője Ν. I. Nagyezsdina) az ipari monopóliumokról szól. Foglalkozik azokkal a módszerek kel, amelyekkclamonopóliumok biztosítják uralmukat az iparban, az USA ipari tőkekoncentrációjának sajátosságaival, a monopóliumok uralmával a feldolgozóiparban, rámutatva, hogy az előbbiek ellenőrzik a termelő apparátust, végül az ipari monopóliumok szervezetét elemzi. Α. I. Anyieskova a mezőgazdasági monopóliumokról ír. A belkereskedelmi monopóliumokról közöl tanulmányt L. F. Sifrin. A szerző a belkereskedelemben nyomonköveti a tőkekoncentrációt, a konkurenciát, a rothadás jeleit, a profit keletkezését. Két szerző (B. D. Kazakjevics és J. A. Pevzner) közöl közös tanulmányt a bank és biztosító monopóliumokról, a banktőke centralizáció j ának saj átosságairól, az állami -monopolista tendenciák erősödéséről a hitelpiacon. J. A. Svedkov a finánctőke, a fináncoligarchia szerepével, a fináneoligarchia különböző csoportjai között folyó küzdelmekkel, a finánctőke amerikai sajátosságaival, a fináncoligarchia politikai uralmával foglalkozik. Külön tanulmány vizsgálja (szerzője R. I. Cvüljev) a monopóliumok és az állam viszonyát. Az elemzett részproblémák : az állami gazdasági szektor növekedése, az állami bürokratikus apparátus erősödése és a monopoltőkének való alárendelése, az állami emeltyűk felhasználása a magass profitok biztosítására, az amerikai kapitalizmus ellentmondásainak éleződése az állami-monopolkapitalizmus viszonyai között. A. A. Manukjan a háború utáni amerikai újratermelés fejlődéséről írt tanulmányt. Foglalkozik az ipari termelés fejlődésének ütemével, a műanyagok problémájával, a katonai költségvetésekkel és inflációs jelenségekkel, a termelés állami ösztönzőivel, az amerikai gazdaság háború utáni ciklikus fejlődésével, a ciklikus fejlődés szakaszolásával. I. Sz. Girejev a monopoltőke és a militarizmus növekedésének összefüggéseit, M. A. Szamvelova pedig a monopoltőkének a munkásosztály életszínvonala ellen irányuló támadását elemzi. A monopoltőke apologétikusainak elméleteiről I. G. Bljumin írt, külön részt szentelve a „népi kapitalizmus" elméletének. Ν. I. Mnogoljemova foglalkozik az amerikai monopóliumok külső gazdasági expanziójával. Ennek során elemzi a külkereskedelmi terjeszkedés, a „dollárhiány", a monopóliumok és az USA külkereskedelme, a tőkeexport, az „egyenlő lehetőségek" politikájának problémáit, A kötet utolsó tanulmányát M. Lemin írta „a monopóliumok és a külpolitika" címmel. A szerző elemzi a külpolitika és a közgazdaság viszonyát, a monopóliumok összeszövődését az állam külpolitikai apparátusával, majd az Egyesült Államok külpolitikai vonalvezetését nyomonköveti az izolacionalizmustól a világhatalmi politikáig, elemzi az USA háború utáni politikáját, ír azokról a küzdelmekről, amelyek külpolitikai kérdésekben folynak az USA vezető köreiben.