Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

694 KÖNYVSZEMLE mas irodalmi anyag alapján összefoglaló áttekintést nyújt a második világháború nemzetközi kapcsolatainak történetéről. A müncheni egyezmény korszakától a potsdami konferenciáig és Japán leveréséig kiséri nyomon az eseményeket, természetszerűen röviden ki kell térnie a hadicselekményekre is, érdeklődésének előterében mégis a diplomácia eseményei állnak. Ez a munka is világosan rámutat arra, hogy a nyugati imperialista hatalmak Németországot a Szovjetunió ellen akarták uszítani, 1938—1939 során egész külpolitikájuk világosan ezt célozta, ugyanakkor azt is meggyőzően ábrázolja a szerző, hogy a német támadás után a Szovjetunió egész külpolitikai tevékenysége az igazságos és demokratikus béke létrehozására irányult. A második világháború történetének már eddig igen nagy nyugati irodalma van. Ez az irodalom azonban elsősorban a hadieseményeket vizsgálja, a nemzetközi kapcsolatok történetét pedig elfogultan szovjetellenes szempontból ábrázolja. Ivanov könyvének nagy érdeme, hogy a már régebbi idő óta ismeretes elvi megállapítások és tények logikus és világos összegezésével meggyőző képet ad a második világháború diplomáciájának igazi menetéről és rugóiról. A kötet végén felsorolt hatalmas bibliográfia nemcsak a szerző tudományos felkészültségéről tanúskodik, hanem egyúttal hasznos segédeszköz is a további tájékozódáshoz és kutatáshoz. A. M. CaMcoHOB : BejiHKan ÖHTBa ΠΟΛ MOCKBOK. 1941—1942. MocKBa, H3fl. AKaaeMim HayK CCCP. 1958. 222, 2 1. (A Moszkva alatti nagy csata. 1941—1942) A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tudományos népszerű sorozatában megjelent könyv a Nagy Honvédő Háború történetének egyik fontos kérdésével, a németek Moszkva alatt elszenvedett voreségével foglalkozik. Bevezetőként röviden ismerteti a hitszegő német támadás előzményeit és a támadás első napjainak történetét, utána pedig részletesen elmondja a Moszkva közvetlen környékén lezajlott nagy csata történetét, a szovjet front és a hátország, Moszkva dolgozóinak hősies helytállását, az ellentámadás előkészítését és végrehajtását és méltatja ennek a győztes ellentámadásnak katonai és politikai jelentőségét. Ismételten megcáfolja azt a nyugati burzsoá irodalomban ma sokat hangoztatott megállapítást, amely szerint csak a kedvezőtlen természeti viszonyok okozták a németek vereségét, és rámutat a Szovjet Hadsereg operációinak döntc jelentőségére. A könyv nemcsak a szorosabb értelemben vett hadtörténelmet adja elő, hanem részletesen beszél éppan az egyes szovjet emberek hősiességéről, gyakran idézi hosszasan a résztvevők visszaemlékezéseit. A sok képpel és térképmelléklettel gazdagított kötet így a Nagy Honvédő Háború egyik fontos szakaszának teljes körképét nyújtja a szélesebb érdeklődő közönségnek szánt lebilincselő előadásmódban. Wanda Polakowska: tó dz i region tódzki w nauce polskiej. 1945—1956. Bibliográfia. Lódz, 1958. 77 1. Wvdawnictwa bibliograficzne Bihlioteki Uniwereyteckiej w todzi 6. (Lódz és a tódzi körzet a lengyel tudományban. 1945—1956. Bibliográfia) Ez a kötet a felszabadulás utáni lengyel tudományos irodalom bibliográfiájának egyik részletét dolgozza fel. A szerkesztő összegyűjtötte a Lódzra és környékére vonatkozó könyvek, könyvrészletek és folyóiratcikkek jegyzékét és ezt 11 részben elosztva közli (általános rész, földrajzföldtan, biológiai tudományok, régészet, történelem, technika és ipar, orvostudomány, szociológia, művészet, irodalom ós nyelvtudomány, könyvtártudomány). Ezeken a csoportokon belül a szerzők betűrendjében közli a címeket a szokásos bibliográfiai adatokkal, gyűjteményes munkáknál az egyes tanulmányok címeit is. A szerzők névmutatója és a tárgyalt községek mutatója egészíti ki a hasznos, a lengyel tudomány komoly eredményeit tükröző munkát. Β. Γ. Typeemt : OcBoSowneHHe TnöeTa. H3A. BOCTOMHOÜ JlHTepaTypbi. 1958. 210. 2. 1. (Tibet felszabadítása) A szerző először beszámol a nyugati imperialista hódítási törekvések történelmi jelentkezéséről a múlt század második felétől kezdve, majd megmutatja egyes korszakokban e törekvések sajátos, megkülönböztető.. jegyeit. Kimerítően foglalkozik a tibeti feudális viszonyokkal, a földbirtokviszonyokkal, a céhrendszerhez kötött kisiparral.az uzsoratőke szerepével, a lakosság rétegeződésével, életkörülményeivel, a már hírhedté vált tibeti nyomorral, a koldusokkal, az adósrabszolgasággal az egyik oldalon, és az uralkodó rétegek helyzetével a másikon. Ehelyütt a szerző részletesen kitér a Láma Egyház szervezetére, gazdasági erejére, politikai szerepére, az Egyházon belül jelentkező különböző tendenciákra. Történeti háttérként a szerző