Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

KÖNYVSZEMLE 691 288 1. (Németország a huszadik században. A weimari köztársaság és a harmadik birodalom politikai és kultúrtörténete) Az elmélyült tanulmány leginkább alkotmány- és államjogi szempontból teszi vizsgálat tárgyává Németországi 919—1945 közti történetét. A weimari Németországgal foglalkozó első rész a parlamentarizmustól az elnöki államig vezető út politikai és államtudományi kérdéseit tárgyalja, majd rövid áttekintést nyújt a köztársaság gazdasági helyzetétől, szociálpolitikai ténykedéséről, foglalkozik Németország katonai és diplomáciai újjáéledésével, majd a weimari köztársaság bukását „intellektuális és morális válságnak" tulajdonítja. A második rész a „harmadik birodalom1

' dicstelen történetét analizálja. Konccpcióbeli hiányosságai ellenére is komoly figyelmet érdemel a hitlerista politikai irányvonal kialakulásának története 1919 és 1933 között (ez különben a könyv legjobb fejezete), a további fejezetek a „Machtergreifung"-gal, a fasiszta német állam gazdasági és pénzügyi helyzetével, majd külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak és a második világháborúról is áttekintést nyújtanak. A könyv legnagyobb érdeme, hogy a szerző az eseménytörténetet gazdasági-politikai-ideológiai kérdések hátterébe szorítja és célja szemmel láthatóan a fasizmus uralomrajutásának magyarázata. Polgári szemlélete ugyan a helyes végkövetkeztetések levonásában megakadályozza Vermeill, munkájának számos részlete azonban a marxista kutató számára is tanulságos lehet. Ludwig Zimmermann: Studien zur Geschichte der Weimarer Repbulik. Erlangen, Universitätsbund. 1956. 68 1. (Tanulmányok a weimari köztársaság törtenetéhez) A vékony füzetben két tanulmányt találhatunk, egyet Stresemannról, egy másikat pedig a locarnói tárgyalásokról. A mű szemlélete bevallottan szellemtörténeti, a Stresemann-tanulmányt tehát elvi értekezés vezeti be, amely a történeti személyiségek szerepével, a politikusok „életértelmezésével" és hasonló fogalmakkal foglalkozik. A második fejezet a Stresemann-legendákat veti össze a politikus élettörténetének tényeivel. A harmadik fejezet Stresemann császárság-korabeli szereplésével és a német politika első világháború előtti és alatti irányvonalaival foglalkozik, a fejezet súlypontja természetesen a világháború alatti politika elemzése. A negyedik és egyben utolsó fejezet Stresemann weimari korszakát tárgyalja, érinti a „nénn néppárt" megalapításának körülményeit, a politikus ellenzéki szereplését, belpolitikai törekvéseit, majd a stresemanni külpolitika elemzésével zárul. A második tanulmány a locarnói tárgyalásokban a biztonsági kérdés megoldásának kísérletét látja, elemzi a francia „barrière -rendszert és a biztonsági kérdések 1919-es párizsi megoldási kísérleteit. A második fejezet a paktumpolitika és a genfi protokoll kérdéseit vizsgálja, a harmadik a locarnói tárgyalások előtörténetével, a francia állásponttal és Stresemann lengyel politikájával foglalkozik, végül a negyedik fejezet a szerződés-politika ellenzőinek állásfoglalásával, a német—szovjet szerződéssel, a locarnói határozatok analízisével ismertet meg bennünket. A két tanulmány értéke a világos előadásmód és a szerzőnek a problémákkal való közeli ismeretsége ellenére is kétes. Β. Π. JJaHHJioB : Cosaaiine MaTepnaJiHO-Tex-HHMeCKHX npeanOCbIJIOK K0JIJieKTHBH3aUHM ceJibCKoro xo3flficTBa β CCCP. MocKBa, H3flaTejibcTBo AKafleMHH HayK CCCP. 1957. 452 I. (A Szovjetunió mezőgazdasága kollektivizálása anyagi-technikai előfeltételeinek megteremtése) A kötet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének gondozásában jelent meg. A könyv elé írt bevezetőben a mezőgazdaság kollektivizálásának fő elméleti problémáit, a szovjetunióbeli kollektivizálás eddigi történeti irodalmát, az ezen irodalomnak a szerző által kifogásolt megállapításait, majd a jelen munka fő adatforrásainak ismertetését találjuk. A kötethez a szerző függelékként 37 oldalnyi terjedelemben 17 statisztikai táblázatot (e táblázatok főként a mezőgazdaság gépekkel való ellátásának és szétosztásának folyamatáiól adnak képet) és 12 oldalnyi tárgy- és tematikai mutatót^ mellékelt. \ A könyv első részében a szerző a Szovjetunió mezőgazdaságának helyzetét vizsgálja az újjáépítési periódus kezdetén. Vizsgálódását három témára koncentrálja : a mezőgazdaság teimelőerőinek helyreállításéra és fejlesztésére (ehelyütt a szerző igen érdekes számításokat végez az egyéni parasztgazdaságok önköltségére, termelékenységére, gépi ellátottságára és ennek a teimelésben jelentkező hatására vonatkozóan), a kollektivizálás előtti szovjet falu szociális-gazdasági viszonyaira (itt ismét érdekes táblázatokat találhatunk a paiasztság rétegeződéséről, a béimunka 31*