Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

690 KÖNYVSZEMLE TeJiCTBO MwHHCTeocTBa OßopoHbi CoK)3a CCP. 1958. 358, 2 1., 5 t! ., 44 jk. (Polgárháború és katonai intervenció a Szovjetunióban) Akóny ν népszerű-tudományos kiadvány. Célja nem ismeretlen forrásanyagok feltárása, hanem a címben megjelölt téma ismertetése minél szélesebb olvasótáborral. Ε célt szolgálják a térképek és a nagymeny -nyiségű fénykép is. A könyv kilenc fejezetben dolgozza fel a polgárháború és katonai intervenció történetét. Az első fejezet az 1917 októbertől 1918 nyaráig terjedő időszak történetét mutatja be. Beszámol a szovjethatalom megszilárdulásáról, a vörös hadsereg megszervezéséről, η Szovjetoroszországot körülvevő ellenséges gyűrűről, a polgárháború kezdeti fázisáról, a meginduló intervencióról (a központi hatalmak nyugatról Ukrajnában, az Entente erők délről, északról és keletről veszélyeztetik a forradalmat). Az ellenforradalmi erők tevékenysége következtében a szovjet népeknek ismét fegyverhez kell nyúlniuk. A második fejezet a szovjet népek harcáról számol be az ellenforradalmárok és intervenciós csapatok ellen. A szerző megvilágítja a katonai-politikai ellenállás országos megszervezését, a párt részéről történő politikai irányítását, a különböző front szakaszok katonai eseményeit, a népi tömegek hősies harcát. G. V. Kuzmin számos legendás, de kevéssé ismert harcos alakját mutatja be az olvasónak. Önálló fejezetként szerepel a Központi Hatalmak veresége (ennek hatása a Szovjethatalom megszilárdulására), majd az Ententc-intervenció előkészítése. A Központi Hatalmak veresége után az intervenció új fázisába lépett, az Entente megkezdte általános támadását a szovjet forradalom letörésére. Ε támadás elindításáról, 1918/19 telének harcairól (nagyrészt a déli front mozgásáról) szól a könyv hatodik fejezete. Az ellenforradalmi-intervenciós erők támadása teljes mélységében 1919-ben bontakozott ki a keleti (Kolcsák) és a déli (Denyikin) fronton. A hetedik fejezet, amely ezt a korszakot dolgozza fel, a téma fontosságának megfelelően az egész könyv terjedelmének egynegyedét teszi ki. G. V. Kuzmin a feldolgozásnál nagy figyelmet szentel az egyes frontszakaszok mozgásának, a szovjet nép ellenállása központi megszervezésének és az egyszerű szovjet harcosok helytállása bemutatásának. Az Entente két hadjáratának szétverése után a szoviet nép csak rövid időre jutott békéhez. 1920-ban az Entente megindította harmadik hadjáratát nyugatra' (Lengyelország) és délről (Krim). Ε hadjárat kudarca azonban már az egész ellenforradalmi kísérletsorozat végét jelentette. G. V. Kuzmin könyvének befejező fejezetében megvilágítja a szovjet forradalom győzelmének okait (külön elemezve a katonai és politikai tényezőket), majd aláhúzza e győzelem világtörténeti jelentőségét. Β. B. riocTHHKOB : CI11A Η Aayecn3auH« TepMaHHH (1924—1929). Mocnea, M3ä. AKafleMHH HayK CCCP. 1957. 285, 2 1. (Az USA és a Dawes-terv végrehajtása Németországban 11924—1929]) Posztnyikov könyve, amely a két világháború közti gazdasági és politikai fejlődés egyik lényeges kérdését tárgyalja, igen tekintélyes kiadott forrásanyag és irodalom alapján vizsgálja témáját. Az előzmények rövid felvázolása után ismerteti az 1924-ben elfogadott tervet, amely később Dawes-terv néven vált közismertté, s amelynek a lényege az volt, hogy a német háborús jóvátételi fizetés összegét átmenetileg leszállította a német gazdasági élet helyreállítása és militarizálása érdekében, bár teljes összegét és kifizetésének végső határidejét nem szabta meg. Utána a szerző bemutatja az amerikai monopóliumok szerepét a terv végrehajtásában, a német gazdasági élet fellendülését a kapitalizmus ideiglenes stabilizálódásának korszakában, Németország belépését a Népszövetségbe, az amerikai és német monopóliumok ellentétének kiéleződését. Tárgyalását a Dawes-tervet felváltó Youngterv ismertetésével zárja. A könyv fő mondanivalója az amerikai tőke szerepe a német imperializmus felélesztésében, de a szerző megmutatja a német nép harcát ezek ellen a kísérletek ellen, a Szovjetunió szerepét, kapcsolatait Németországgal, és felvázolja a kérdés egész nemzetközi hátterét is. Posztnyikov azt bizonyítja ezzel a munkájával, hogy az USA és a többi győztes nyugati hatalom szovjetellenes éllel kívánta helyreállítani a német imperializmus pozícióit, de ez az imperializmus később szembefordult támogatóival. A nagyarányú amerikai tőkebefektetések a német gazdasági életben végső fokon siettették a második világháború kitörését. A könyv külön érdemeként kell még utalnunk a kérdés fontosabb irodalmát összefoglaló bibliográfiájára. Edmond Vermeil: Germany in the twentieth century. A political and cultural history of the Weimar Republic and the Third Reich. New York, Frederick?7 A. Praeger. 1956.