Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

KÖNYVSZEMLE 689 ki Gorkij az első orosz forradalom időszakában, hogyan kapcsolódott be a bolsevik sajtó munkájába, milyen módon tükröződik a forradalom Gorkij irodalmi alkotásaiban, végül az egyik tanulmány az amerikai sajtó anyaga alapján mutatja be Gorkij ottani tevékenységét. A kötet nem törekszik arra, hogy teljes, átfogó képet adjon Gorkij 1905—1907-beli tevékenységéről, de sok értékes adatot ós szempontot nyújt egy ilyen jellegű munka megírásához és ugyanakkor az első orosz polgári forradalom történetének a kutatói számara is hasznos, értékes adatokat szolgáltat. OKTHöpbCKoe BoopyweHHoe BoccTaHHe Β üeTporpafle. MocKBa, HSA· AKaAeMHH HayK CCCP. 1957. 1040, 2 1. (Az októberi fegyveres felkelés Petrogradban) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Intézete nagy kiadványsorozatot indított meg, hogy ebben feltárja a forradalom történetének legfontosabb iratanyagát. Ez a kötet a petrográdi felkelés eseményeire vonatkozólag 1387 dokumentumot közöl az 1917. szeptember 12.—november 1. közötti időszakból. Az első rész október 24-ig a fegyveres felkelés előkészítését tárgyalja, a második a felkelés győzelmét ós a szovjetek II. összoroszországi kongresszusának anyagát, a harmadik rész a győzelem megszilárdítására, az első ellenforradalmi kísérletek leverésére irányuló intézkedéseket mutatja be. A magyarázó jegyzetek, a név- és helynévmutató mellett az üzemek, vállalatok, szervezetek, intézmények és katonai alakulatok mutatója és a felhasznált forrásanyag jegyzéke egészíti ki a kötetet. A sok munkatárssal dolgozó, G. N. Golikov vezette szerkesztőbizottság ezzel a kötettel igen gazdag anyagot tett hozzáférhetővé a további kutatás számára és ezzel elősegítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének összefoglaló feldolgozását épp úgy, mint egyes részletkérdéseinek monografikus vizsgálatát. M. B. MHCKO : OKTHSpbCKan peBOJiiouHH Η BoccTanoBJieime He3aBHCHM0CTH IIoJibuiH. MocKBa, M3A. AKaaeMHH HayK CCCP. 1957. 224, 2 I. (Az Októberi forradalom és Lengyelország függetlenségének helyreállítása) A szerző történeti feldolgozások, emlékiratok, okmánykiadványok és korabeli sajtóanyag alapján vizsgálja meg a lengyel állam újjászületésének a kérdését. Bevezetőjében rövid áttekintést ad a lengyellakta területek helyzetéről a XX. század elején és utána részletesen ismerteti ezeknek a területeknek a fejlődését, a lengyel nép harcát függetlensége visszaszerzéséért és a lengyel kérdés alakulását a nemzetközi politikában az első világháború idején, valamint a lengyel állam megalakulását mintegy 1919 derekáig. Lengyelország gazdasági és társadalmi fejlődését épp úgy belevonja vizsgálódásai körébe, mint- a diplomácia eseményeit. Meggyőzően bizonyítja azt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt sem az antant, sem a központi hatalmak nem gondoltak komolyan a lengyel állam helyreállítására, csak a forradalom teremtette meg a lengyel függetlenség előfeltételeit. A lengyel állam visszaállítása a lengyel munkások és parasztok harcának az eredménye volt, a burzsoázia azonban a kezébe ragadta a hatalmat és így az új lengyel állam nem a munkások és a parasztok, hanem a tőkések és földesurak államaként alakult meg. Léta 1917—1921 na Ostravsku. (Opava), Slezsky studijní ústav ν Opavë. 1957. 83 I. (Az 1917—1921. évek az ostravai körzetben) A kis füzet három munkásmozgalmi történeti tanulmányt tartalmaz. Josef Kolejka a Nagy Októberi Szocialista Forradalom cseh- és morvaországi hatásának néhány kérdését fejtegeti és rámutat arra, hogy a munkásosztály feladata a szocialista állam megteremtése volt. Az opavai állami levéltár munkatársainak munkaközösséai cikke az Ostrava körzetében 1917—1921 közt lezajlott osztályharcokat tárgyalja részletes levéltári adatok alapján, jó képet ad a munkásosztály helyzetéről 1917 előtt, a munkásmozgalom fejlődéséről és a csehszlovák köztársaság polgári vagy szocialista jellegéért folytatott helyi harcokról. Andrzej Pilch lengyelből fordított tanulmánya a sziléziai lengyel munkásság osztályharcát ismerteti 1918—1920 közt, hangsúlyozza, hogy a lengyel munkásság bekapcsolódott a csehszlovákiai munkásosztály harcaiba és ugyanakkor állásfoglalása elősegítette a Lengyelországhoz tartozó sziléziai területek munkásságának harcait is. A három tanulmány együttvéve helyi viszonylatban jól megalapozott képet nyújt a csehszlovákiai munkásmozgalom fejlődésének egyik fontos szakaszáról. Γ. B. KY3MHH :· rpawnaHCKafl BOHHS H BO-fteHHan HHTCPBÉHUHH Β CCCP. BoeHHO-noJWTHMecKHÖ oiepK. MocKBa. Boemtoe H3«a-31 Saáiadok