Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

688 KÖNYVSZEMLE hasznos adalékot nyújt nemcsak az orosz közigazgatás múlt századi történetéhez, hanem a liberális nemesi mozgalmak arculatának megrajzolásához is. Helmuth Stoecker : Deutschland und China im 19. Jahrhundert. Das Eindringen des deutschen Kapitalismus. Berlin, Bütten & Loening, 1958. 307 1. (Németország és Kína a XIX. században. A német kapitalizmus behatolása) Bevezetésként a szerző ismerteti a Kínára vonatkozó történeti irodalmat, különös tekintettel a nyugati tőkebehatolás kísérleteire. Rövid vazlatot találunk a XIX. századi kínai történelemről, Kína és Németország legkorábbi kereskedelmi kapcsolatairól, Poroszországnak és a német birodalomnak a Kína felett bábáskodó hatalmak közé történt belépéséről. Bő irodalommal dokumentálva mutatja be a szerző a pekingi német nagykövetségnek és a kelet-ázsiai német tengeri támaszpontoknak, mint gyarmatosító bázisoknak szerepét. Érdekes fejezet foglalkozik Ferdinand von Riohthofen, · a kelet-ázsiai német kolonizáció szorgalmazójának kínai gyarmatosítási terveivel (1862—73), amely mindenekelőtt német támaszpontok létesítésére irányult. Stoekker részletesen foglalkozik a német—kínai kereskedelmi kapcsolatokkal az 1861— 1885-ös periódusban, továbbá a Kínára erőszakolt diplomáciai megállapodások hátterével. A továbbiakban a szerző egyes, Kína felségterülete ellen intézett német intervenciós vállalkozásokról, Bismarck Idnai politikájáról, a piacokért folytatott imperialista versengésről, a századvégi német—kínai kereskedelemről ós kisebb jelentőségű epizódokról ír. Az értékes munkát okmányközlések egészítik ki. Walter Sieger : Das erste Jahrzehnt der deutschen Arbeiterjugendbewegung, 1904— 1914. Berlin, Bütten & Loening, 1958. 219 1. (A német ifjúmunkás-mozgalom első évtizede) A lipcsei Karl Marx egyetem kiadásában megjelenő történelmi sorozatnak ez a kötete a német ifjúmunkás-mozgalom hőskorát tárgyalja. Elvi bevezetés után, amely az ifjúmunkás-mozgalom jelentőségét fejtegeti a szocializmus és a kapitalizmus küzdelmének korában, a szerző az első ifjúmunkás-egyesület megalakulása és az első nemzetközi ifjúmunkáskonferencia közti időszak eseményeit vizsgálja (1904—1907). A szerző három jelentősebb ifjúmunkás-tömörülés történetét teszi vizsgálat tárgyává, a berlini „Verband der freien Jugendorganisationen Deutschlands", a mannlieimi „Verband junger Arbeiter und Arbeiterinnen Deutschlands" és a szászországi ifjúmunkás-egyletek századeleji történetének tárgyalása után áttér a munkásifjaknak a német szociáldemokrata párt keretein belül elfoglalt szerepére és helyzetére. Ézután a szerző áttér az első (stuttgarti) nemzetközi ifjúmunkás-konferencia jelentőségének méltatására. Az 1907-es konferencia értékelése után Walter Sieger a munkásifjúság szocialista nevelésének olyan tényezőivel foglalkozik, mint az antimilitarizmus, a gazdasági védelem, az ifjúság képzése. A korai német ifjúmunkás-mozgalom pozitív vonásainak kiemelése mellett nem mulasztja el a szociáldemokrata módszerek kritikáját sem. Külön fejezetben ismerkedhetünk meg Clara Zetkin és Karl Liebknecht tevékenységével, amely főbbek között a német munkásifjak szocialista szellemben történt képzésére irányult. Az ifjúmunkás-mozgalom 1907—1914 közti szakaszának történetét a szerző a munkásmozgalom egészének történetébe illesztve tárgyalja. Megemlíti a burzsoázia államgépezetének az ifjúmunkások ellen irányuló elnyomó tevékenységét, a mozgalmon belül jelentkező opportunista jelenségek ellen folytatott következetes marxista küzdelmet, az erősödő rendőrterrort, a szociáldemokrata nevelés válságát, végül a világháború előestéjén zárja le a német ifjúmunkás-mozgalom hősi küzdelmeinek történetét. M. ropLKHÜ Β anoxy peBo.irouHH 1905—1907 ΓΟΛΟΒ. MaTepnajibi, BocnoMHiiaHHH, Hccjieflo-BaHHfl. MocKBa, Η3Λ· AnafleMUH Hayn CCCP. 1957. 407, 3 1. (M. Gorkij az 1905—1907-es forradalom idején) Az első orosz polgári forradalom Gorkij életének és írói tevékenységének fontos mérföldköve, ekkor kapcsolódott be szorosan az orosz munkásmozgalom forradalmi harcaiba és 1906. évi amerikai utazása során is az orosz forradalom igazát hirdette. A kötet Gorkijnak ehhez a tevékenységéhez hoz adalékokat. Először Gorkij kézirat os hagyatékából publikál leveleket és vázlatokat, amelyek megmutatják Gorkij állásfoglalását a forradalom mellett, utána a forradalom más részvevőinek az emlékirataiból közöl részleteket Gorkij korabeli tevékenységére vonatkozólag, a kötet legnagyobb részét pedig különböző tanulmányok alkotják, amelyek megmutatják, milyen publicisztikai tevékenységet fejtett