Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676
KÖNYVSZEMLE 687 az agrárforradalmat. Bevezetőjében a szerző a kérdés historiográfiáját és fonásait ismerteti és rövid áttekintést ad a Lengyel Királyság gazdasági és társadalmi helyzetéről, mint az ideológiai vélemények bázisáról. Utána ismerteti a földesúri politikusok és a lengyel demokraták véleményét az 1846-os galfciai felkelésről és 1848 —1849 forradalmi eseményeiről. A legalaposabban az 1850—1860 közti korszak ideológiai küzdelmeivel foglalkozik és részletesen vizsgálja az egyes pártok állásfoglalását a reakciós nemesi felfogástól a kievi lengyel forradalmi demokraták állásfoglalásáig, amely ebben a korszakban a lengyel forradalmi demokrácia csúcspontját jelenti. Utána 1861 —1862 korszakával foglalkozik, a Fehérek és Vörösök ideológiájának a kialakulásával, az agrárfonadalom kérdésével az 1863-as lengyel felkelés idején és az emigráción belül lezajlott küzdelmekkel 1870-ig. Groniowski azt bizonyítja, hogy sem a lengyel nemesség, sem a burzsoá demokraták nem voltak az agrárforradalom, a földesúri föld teljes felosztásának a hívei, ezt a követelést egyedül a lengyel forradalmi demokraták hangoztatták. Egész könyvén keresztül azt vizsgálja, hogyan alakult ki és hogyan fejlődött ez a forradalmi demokratikus felfogás. A szerző igen gazdi g anyagot vonultat fel, csak az a kár, hogy szigorúan megmaradt az agrárfonadalcm kérdésénél és még ut a'.ásszerűen is alig foglalkozik azzal a problémával, hegy mi volt az egyes irányzatok véleménye az agrárkérdés egészéről, milyen megoldásokat javasoltak a jobbágyrend felszámolása terén. A szerző a befejezésben arra utal, hogy az agrárforradalomról alkotott vélemények országonkénti vizsgálata teszi majd lehetővé egész Kelet-Európára vonatkozó általános következtetések levonását. Véleményünk szerint az agrárkérdés és a róla alkotott felfogások egészének a vizsgálata, és nemcsak egy, bár kétségkívül a legfontosabb kérdés kutatása vinne közelebb ehhez a oélhoz. Historicky Atlas revolucního hnutí. Praha* Űstfední Správa Geodesie a Kartografie, 1956. 135 tk., 179, 1 1. (A forradalmi mozgalom történeti atlasza) A csehszlovák Geodéziai és Kartográfiai Központ a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 35. évfordulójára igen hasznos népszerű munkát adott a csehszlovák közönség kezébe. Ez az atlasz jól áttekinthető térképeken mutatja be a forradalmi mozgalom fejlődését, az egyes térképekhez rövid összefüggő magyarázó szöveg is csatlakozik, voltaképpen az egyes kérdések népszerű történeti összefoglalása. A munka négy nagy részre oszlik, az első a nemzetközi immkásmozgalom történetét mutatja be az 1848-as forradalmaktól a békemozgalom napjainkban történő kibontakozásáig, a második rész a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét, a harmadik réèz a Csehszlovák Kommunista Párt történetét, a negyedik pedig a gyarmati és függő országok népcinek szabadságharcát, itt is minden esetben napjainkig kíséri a fejlődést. Miiithogy a kötet rövid bibliográfiát és helynévmutat ótv is közöl, nagyban megkönnyíti a tájékozódást, A kiadványt rendkívül hasznosnak mondhatjuk, mert igen szemléletesen mutatja be a nemzetközi forradalmi mozgalom jelentőségét, elterjedését, gyors tájékoztatást nyújt történetének és mai helyzetének legfontosabb kérdéseiről. B. B. rapMH3a: íloaroTOBKa seMCKOü pe(fcopMbi 1864 rofla. MocKBa, Η3Λ· MOCKOBCKoro yHMBepcHTeTa. 1957. 263, 1 1. (Az 1864. évi zemsztvo-reform előkészítése )x Az 1861-es jobbágyreform után az orosz kormány jónéhény reformot hajtött végre az államigazgatás különböző területein, hogy az elmaradott feudális országot modern polgári közigázgatású állammá alakítsa át. Ezek közé tartozott a helyi közigazgatás szervezetét gyökeresen átalakító, bizonyos helyi önkormányzatot nyújtó zemsztvo-reform is. A szerző ennek a reformnak az előkészítését vizsgálja meg igen alaposan, sok levéltári forrásra hivatkozva, , bemutatja a reformot élőkészítő és megvitató különböző nemesi tervezeteket és a reform megtárgyalását a központi kormányzat képviselői részéről. Megállapítása szerint a reform iránt csak a nemesek részéről mutatkozott érdeklődés, a polgárság és a parasztság egyaránt távol tartotta magát az előkészületektől. A nemességen belül konzervatív és liberális irányzat állt egymással szemben, de mindkettő egyetértett abban, hogy a nemesség befolyását a helyi önkormányzatban bármi áron biztosítani kell. A reform végül is több önállóságot biztosított a vidéki önkormányzatoknak, mint azt a különböző tervezetek kívánták- volna, de ez nem a központi hatalom képviselőinek liberális felfogása miatt történt így, hanem azért, mert a forradalmi tömegmozgalmak kikényszerítették ezeket az engedményeket. A könyvet a felhasznált irodalom bőséges bibliográfiája és névmutató egészíti ki. Garmiza munkájával