Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

686 KÖNYVSZEMLE nyok lapjairól készült fényképek teszik ki. A könyv hasznos szolgálatot tesz a csehszlovák könyvtártudománynak és egyúttal a cseh szlovák művelődéstörténetnek is komoly dokumentuma. M. M. UlTpaHre : PyccKoe oömecTBo H (JipaHuy3CKaH peBOJirouHH 1789—1794 rr. MocKBa, H3fl. ΑκβΑβΜΗΗ HayK CCCP. 1956. 202, 3 1. (Az orosz társadalom és az 1789—1794-es francia forradalom) Strange könyve nagy korabeli sajtóanyag alapján mutatja be a nagy francia forradalom hatását és visszhangját Oroszországban. Bevezetőként rövid áttekintést nyújt Oroszország társadalmi és politikai helyzetéről a XVIII. század'utolsó harmadában és erre építi fel következő fejezeteit, amelyekben a forradalom kezdeteivel, az 179 l-es események visszhangjával, a monarchia megdöntésének és végül a jakobinus diktatúra időszakának a visszhangjával foglalkozik. Megállapítása szerint a forradalom kezdetén a nemesi és polgári közvélemény jelentős része is örömmel üdvözölte a franciaországi eseményeket, de amilyen mértékben radikalizálódott a forradalom és nőtt meg a tömegek szerepe, olyan mértékben fordult el tőle ez a nemesi és polgári közvélemény is. Csak a radikális, sok esetben népi származású értelmiség volt az, amely mindvégig a forradalom oldalán állt és a francia eseményekből igyekezett megfelelő következtetéseket levonni Oroszország teendőire. A néhány képpel színesített könyv mellékletében jó áttekintést nyújt a felhasznált kéziratos és sajtóanyagról és a fontosabb feldolgozások bibliográfiáját is közli, rövid névmutatóval együtt. A. F. Young—Ε. T. Ashton: British social work in the nineteenth century. London, Routledge & Kegan Paul. 1956. VII, 264 1. (Brit társadalmi tevékenység a'XIX. században) Az angol szociológiai sorozatnak ez a kötete a XIX. századi szigetország társadalmi gondolkodásának elemzésével kezdődik, vázolja a múlt század fontosabb politikai és gazdasági elméleteit, amelyek szerepet játszottak az angol társadalmi gondolkodásban, külön fejezetet szentel a XIX. századi anglikán, traktariánus, keresztény-szocialista, nonkonformista, metodista, unitárius és kvéker elméleteknek, majd az angol szegényügy történetét vázolja, azoknak a „dickensi" állapotoknak kapcsán, amelyeken a munkásosztály harcosai, a kispolgári idealisták, a különböző egyének különböző úton és változó sikerrel igyekeztek segíteni. A könyv második része a szociálpolitikai tevékenység különböző ágazatait teszi vizsgálat tárgyává a karitatív tevékenységen keresztül a nyomorékok, az aggok és a gyermekek védelméig. A m'u hangjából bizonyos önelégültség érződik ki és a könyv koncepciója — hasonlóan a sorozatéhoz amelyben megjelent (The International Library of Sociology) — úgy állítja be az angol kapitalizmus áldozatainak nyomorúságát, mintha a szociálpolitikai eredmények az ipari forradalom elviselhetetlen pauperitása óta egyenes irányban és egyre jobb pályán haladnának a társadalmi igazság felé. Sir Charles Petrie: Wellington. A reassessment. London, James Barrie. 1956. X, 278 1. (Wellington. Űjbóli értékelés) A részletes Wellington-életrajz alcíme ellenére sem nyújt lényegesen többet a „Vashefceg" eddigi biográfiáinál, kilenc fejezetben narrative foglalja össze a brit hadvezér és államférfi élettörténetet és bár a tárgyalás stílusa, a szerző előadókészsége sokban mintául szolgálhat életrajzírók számára, továbbá a kor politikai — főként külpolitikai — problémái élesen domborodnak ki az olvasó előtt, a szerző szellemes könyve a felszínen mozog. A kor híres politikusainak alakja szinte megelevenedik (különösen jól sikerült a restaurációs korszak néhány arcképe), a polgári objektivista szemlélet pedig áttekintést ad az angol ipari forradalom társadalmi erjedésének néhány fontos megnyilvánulásáról, ugyanakkor azonban adós marad a következtetések levonásával. Petrie könyve jó életrajz, eleven, regényes történelem, amely azonban nem mélyed el a kor döntő fontosságú problémáinak vizsgálatában ós számos kérdést válasz nélkül hagyva csupán felvillanásokban világít rá az angol belpolitika lényeges vonásaira. Krzysztof Groniowski: Problem rewolucji agrarnej w ideologii obozów politycznych w latach 1846—1870. Warszawa, Paústwowe Wydawnictwo Naukowe. 1957. 158, 1 1. Badania nad dziejami wsi polskiej. 2. (Az agrárforradalom problémája a politikai irányzatok ideológiájában 1846—1870 közt) A,,Kutatások a lengyel falu történetéről" c. sorozat e kötete igen jelentékeny korabeli sajtóanyag felhasználásával azt a kérdést kutatja, hogyan tekintették a lengyel politikai élet különböző irányzatai