Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

KÖNYVSZEMLE 685 működésére vonatkozó dokumentumot, a westminsteri petíció szövegét, John Wilkes parlamenti reformjavaslatát és Pricenek az emberi szabadságjogokról és az amerikai függetlenségi háborúról írt röpiratát kell kiemelnünk. A második részben a francia forradalom korának és a napóleoni háborúk másfél évtizedének forrásanyagát ismerhetjük meg. Kiemelhető tebből az anyagból Tom Paine követőinek sheffieldi gyűlése (1792), Paino levele Dundas államtitkárhoz ugyanebből az évből, Sir Francis Burdettnek választóihoz intézett beszéde (Westminster, 1807), a londoni petíció (1812) és a gabonatörvény ellen irányuló westminsteri folyamodvány (1815) szövege. A harmadik rész a Waterloo és a Reform Bili közti korszak történetét dokumentálja (1815 — 32), helyet kapnak benne a Pcterloora voafttkozó okmányok, Bentham röpirata (1821) és a korrupciót leleplező „Fekete könyv" részletei (1823). A negyedik rész a „Radikalizmus, ultraradikalizmus és chartizmus" címet viseli. Érdekesebb okmányok és dokumentumrészletek ebben a részben J. S. Mill önéletrajzi töredéke, az 1839-es chartista petíció, Gammaga ,,Α chartizmus története1' című munkájának részlete, valamint az 1848-as chartista nemzeti folyamodvány szövege. Az ötödik rész okmányai az 1848 —1867-es korszakot illusztrálják és főként John Bright tevékenységét állítják központba. Figyelmet érdemel Henry Brookes 1857-es röpirata az arisztokrácia politikai ballépéseiről és bűneiről, továbbá Bright 1858-as manchesteri beszéde. A hatodik rész a második és a harmadik reformtörvény közti korszakot (1867 — 1884) dokumentálja. Ebben a részben Joseph Chamberlainnek a radi Italizmusról mondott véleménye, több választási beszéd és Henry George „Haladás és szegénység" című munkája figyelemreméltó. A hetedik és egyben utolsó rész főcíme „A szocializált radikalizmus". Ez a fejezet az első világháborúig terjed és Canning, Atherley-Jones, Lloyd George és mások beszédeit tartalmazza, lényegesen alulmaradva a lehetőségeken. A. S. Turberville: The House of Lords in the age of reform, 1784—1837. London, Faber and Faber. 1958. 519 1. (A lordok háza a reformkorban) A leedsi egyetem nemrégiben elhúnyt professzora kimerítően és tudományos szempontból elmélyülten tárgyalja témáját, a szigetország történetének abban a korszakában, amely a történész szempontjából egyike a legérdekesebbeknek. A régi lordok háza jellemzése után a szerző hangsúlyozza Pitt államférfiúi jelentőségót ós a lordok házához fűződő politikai kapcsolatait, a peerek és a francia forradalom című részben pedig új szemszögből világítja meg a forradalom angliai hatását. Részt kap a munkában a XIX. század elején aktuálissá váló ír kérdés, a napóleoni háborúk problematikája, Wellington ós Canning híveinek politikai szereplése, a peerek és a parlamenti reform kérdése, a peerek politikai állásfoglalása a reformtörvényekkel kapcsolatban stb. A továbbiakban -a Reform Billek és a lordok házának állásfoglalása nyer kimerítő tárgyalást. A müvet „A »peerage« és az angol társadalom a viktoriánus kor előestéjén" című fejezet zárja le, feltétlenül figyelmet érdemel azonban az epilógus, amelynek címe „Az arisztokrácia és a demokrácia eljövetele, 1837—1867". A könyvhöz számos jól válogatott függelék csatlakozik. Othmar Feyl: Exkurse zur Geschichte der Universitätsbibliothek Jena. Kny: Wissenschaftliche Zeitschrift der Friedrich-Schiller Universität Jena. 1957/58. 33—55. 1. (Tanulmányok a jenai egyetemi könyvtár történetéhez) A közlemény érdekes adatokat hoz a Jénai Egyetem könyvtárának szláv (elsősorban orosz) és magyar kapcsolataira az utolsó 200 év történetéből. Ismerteti az 1857-ben alapított jénai magyar könyvtár létrejöttének körülményeit és történetét^ s egykorú német fordításban közli az alapítólevelet. Publikálja az egyetemi könyvtár vendégkönyvének bejegyzéseit is, az 1763 — 1940 közötti időből; ebben sok magyarországi látogató nevével találkozunk, főleg a XVIII. század végén és a XIX. század első felében. Emma Urbánková: Rukopisy a vzácné tisky Praíské universitní knihovny. (Praha), Státní pedagogické nakladatelství, 1957. 111, 3 1., 62 tb. (A Prágai Egyetemi Könyvtár kéziratai és értékes nyomtatványai) A szerző rövid áttekintést nyújt a Prágai Egyetemi Könyvtár történetéről és utána ismerteti a különböző illusztrált kéziratokat és fontosabb ősnyomtatványokat. Orosz, angol, francia és német összefoglalásban is közli legfontosabb eredményeit és részletes tárgy- és névmutatót mellékel a kötethez. A könyv jelentős részét az egyes kéziratok és ősnyomtatvá-