Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

682 KÖNYVSZEMLE famíliák biográfiai szempontból történt jellemzése, a gazdasági élet és a társadalmi morál összefüggései a trecento korában, a középkori kereskedelem történetére vonatkozó adalékok és egyes kereskedőtársaságok története. Érdekes fejezetekből alkothatunk képet az itáliai pénzgazdálkodás jellegzetességeiről, a külföldi olasz kereskedelmi kirendeltségek működéséről, sőt olyan apró témákról, mint egy-egy középkori számadáskönyv vagy egyes kereskedők üzleti levelezése. Az értékes munkát mutatók és bibliográfiai fejezet egészítik ki. A history of technology. Ed. by Ch. Singer, E. J. Holmyard, A. R. Hall, T. I. Williams. Vol. III. From the Renaissance to the industrial revolution c. 1500—c. 1750 ; Vol. IV. The industrial revolution c. 1750—c. 1850 ; Vol. V. The late nineteenth century c. 1850—c. 1900. Oxford 1957—1958, Clarendon Press, XXXVII, 766 1., 3 tb. ; XXXIII, 728 L, 48 tb. ; XXVIII, 888 L, 44 tb. ( A technológia története. III. köt. A renaissancetól az ipari forradalomig. IV. Az ipari forradalom. V. A késői XIX. század) A monumentális sorozat XVI—XVIH. századi kötete az élelmiszer-termelés, a metallurgia, a szénbányászat korabeli jelentőségével foglalkozik, a természeti energiák kihasználása kapcsán azonban olyan tanulmányt is magába foglal, mint például R. Wailes-ét a szélmalmokról. A második rész a kézművesipar és a kialakuló kapitalista nagyipar történetét tekinti át a fenti korszakbaíi. Figyelmet érdemel ebben a részben a kisiparosok munkaeszközeiről, a mezőgazdasági munkaeszközökről, a szövés-fonásról, az üvegiparról szóló néhány tanulmány. A harmadik rész mintegy kétszáz oldalon tárgyalja az anyagi kultúra különböző tényezőit, a tanulmányok közül kiemelkedik a nyomdászattal, a városrendészettel, a csatornázással és az alagcsövezéssel, valamint a haditechnikával foglalkozó értekezés. A negyedik részben a közlekedés fejlődésével ismerkedhetünk meg. Ebben a részben a hidakról, a csatornákról és az 1750 előtti folyami hajózásról, magukról a hajótípusokról és a hajóépítő iparról, a kartográfiáról, a térképezésről és a tengeri hajózásról szóló tanulmányok nyertek elhelyezést. Az ötödik részben a naptárak és a csillagászat összefüggéseiről, a precíziós műszerekről (1500-ig), a tudományos műszerek készítéséről és a kémiai ipar kezdeteiről olvashatunk. Epilógusként A. R. Hall tanulmánya csatlakozik a kötethez, amely a nyugati technológia ugrásszerű fejlődésével és ennek gazdasági következményeivel foglalkozik. » A negyedik kötet az őstermelés kérdéseivel vezeti be az ipari forradalom kora technológiai fejlődésének rajzát. Ebben a részben a halkonzerválás, a mezőgazdasági technika, a fém- és szénbányászat és a vas- és acélgyártás problémái — a puszta felsorolásból is kitűnően — meglehetősen kuszán helyezkednek el egymás mellett A második rész a energiafelhasználást tekinti át, a XIX. század derekáig terjedő korszak természetesen csupán a gőz, a levegő és a víz felhasználásának vizsgálatát engedte meg. A harmadik rész az ipart tárgyalja. Tanulmányokat találhatunk ebben a részben a kémiai iparágak gyorsult ütemű fejlődéséről és ezeknek az ipari forradalomra gyakorolt kevéssé ismeretes hatásáról, a gáznak világításra és fűtésre való kezdeti felliasználásáról, a döntő fontosságú textiliparról, az üveg- és szerszámgépgyártásról és más ipari kérdésekről. A negyedik rész főként a mérnöki tudományokkal, az ötödik a közlekedései foglalkozik. Az utóbbi az út- és csatornaépítés, a hírközlési technika kérdéseinek is helyet szentel. A hatodik rész egyetlen tanulmányt tartalmaz A. Ubbelohde tollából, és ez a kézművesiparnak modern kapitalista nagyiparrá való részleges átnövésével foglalkozik. A múlt század második felét tárgyaló ötödik kötet ismét az őstermelés helyzetét tárgyalja, foglalkozik az acéliparral és a petróleum-termeléssel is. A második rész a gőzgépek fejlődését és azok ipariközlekedési célokra való felhasználását elemzi. A harmadik részben két tanulmány tárgyalja az újonnan felbukkanó elektromos ipart, a negyedik rész pedig a kémiai iparágak további fejlődését analizálja. A további főfejezetek a szállítás, a mérnöki munkálatok, egyes iparágak kérdéseit tárgyalják, külön tanulmányok foglalkoznak a fényképészet történetével és a gyorsan fejlődő századvégi nyomdaiparral. A befejező rész a XX. század küszöbére érkezett technológia nevelési, gazdasági és társadalmi kérdéseit vizsgálja. A sorozat hibájául róható fel, hogy az anyagot nem eléggé rendszeresen szakozza s a technológiai fejlődés gazdasági-társadalmi következményei torz alakban jelennek meg az olvasó előtt. A szemlélet elhibázott képéért csak részben nyújt kárpótlást a kivételes színvonalú illusztrációs anyag, a bő irodalomjegyzék és a részletkutatások mélyrehatóié, alapos volta. Számos más angol polgári munkához hasonlóan a technológiatörténeti sorozat inkább csak értékes nyersanyagként jöhet számításba a marxista kutató számára.