Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

KÖNYVSZEMLE Jan Majewski: Gospodarstwo folwarczne we wsiach iniasta Poznania w latach 1582—1644. Poznan, Panstwowe Wydawnictwo Naukowe. 1957. VII, 1, 383 I., 1 tk. (A majorsági' gazdálkodás Poznan város falvaiban 1582—-1644) A szerző hatalmas levéltári anyag igen gondos, lel ki ismeretes feldolgozása alapján ad részletes képet a Poznanhoz tartozó majorságok gazdálkodásáról, ismerteti először területi elhelyezkedésüket, a földművelés technikáját és termékeit, az állattartás helyzetét, a majorságokon folytatott ipari tevékenységet, a majorsági gazdálkodás társadalmi szervezetét, közigazgatását, a bérmunkások és a jobbágyok szerepét és végül a gazdálkodás kapcsolatát a helyi piaccal. Megállapítása szerint a városi majorságok főképpen piacra termeltek, ez és a bérmunkások jelentős száma progresszív jelensége volt a városi gazdálkodásnak, viszont a jobbágyok fokozódó feudális kizsákmányolása, a mezőgazdasági technika stagnálása, a XVII. század első felében a termelés csökkenése ellenkező irányban hatott. A szerző részletes statisztikai táblázatokat is közöl a mezőgazdasági termelés különböző ágazatairól, végül legfontosabb mondanivalóját francia nyelvű kivonatban összegezi. Majewski könyve részletes forráselemzésével, hatalmas anyagával módszertani szempontból is példamutató a mezőgazdaság történetének kutatói számára. Privreda Hrvatske XVII—XIX. stoljeca. Izbor gradje. Priredila Miroslava Despot. Na izvorima historije sv. 3. Zagreb, Skolska Knjiga. 1957, 152 1. (Horvátország gazdasága a XVII—XIX. században) A horvát történeti források népszerű kiadványsorozatában megjelent kötet a XVII—XIX. századi horvát gazdaságtörténetre vonatkozó válogatott dokumentumokat tartalmaz, Miroslava Despot öszszeállításában. Anyagát egykorú leírásokból, nagyobb dokumentumgyűjteményekből és a korabeli sajtóból válogatta össze, s valamennyit horvát fordításban közli. Érdekes adatokat tartalmaz a korai horvátországi manufaktúrákra vonatkozóan (pl. Zrínyi Péter 1651-ben felállított cabari manufaktúrájáról). A dokumentumok zöme a horvátországi kapitalista fejlődés csíráinak kialakulására és első korszakára vonatkozik; a XVHI. század végétől a kiegyezésig : manufaktúrák, közvetítőkereskedelem, közlekedés, az első gyárak s a horvát területek általános gazdasági állapota stb. Az összeállítás 683 jó hosszmetszetet ad a horvát gazdasági fejlődés főbb problémáiról és-szakaszairól. Elsősorban az oktatás céljait szolgálja, de a magyar kutatók ezen felül is haszonnal forgathatják, mivel a gyűjteményben közölt dokumentumokhoz nálunk nagyrészt nem lehet hozzáférni. H. B. ToJiHKOBa : noJiimmecKHe npogeccbi npH Πβτρβ I. Πο MaTepHaJiaM npeoßpaweHCKoro npHKa3a. (MocKBa), H3fl. MocKOBCKoro yHHBepCHTeTa, 1957. 335, 2 1. (Politikai perek I. Péter idejében. A Preobrazsenszkojei prikáz anyaga alapján) A hatalmas levéltári anyagot felhasználó könyv I. Péter reformtevékenységének egy korai és kevéssé kutatott fejezetével foglalkozik. A Preobrazsenszkojei prikáz I. Péter uralkodásának az elején alakult meg, abban a korszakban, amikor az orosz kormányzat még nem volt tisztában reformjainak céljaival és. méreteivel. Szervezetében és felépítésében ezért még a XVH. századból öröklött formák között indult meg a tevékenysége, a régebbi központi kormányszervekhez hasonlított, de eltért tőlük abban, hogy igazságszolgáltatási tevékenysége kiterjedt az egész birodalomra. A szerző részletesen foglalkozik a prikáz szervezetével, igazságszolgáltatási gyakorlatának általános elveivel, vizsgálódása legnagyobb *részóben pedig ennek a központi bíróságnak a gyakorlati működését ábrázolja. Külön fejezetben vizsgálja meg az I. Péter reformjaival szembeforduló konzervatív ellenzék egyes képviselői, bojárok, sztrelecek, papok és nemesek ellen folytatott pereket, és külön fejezetben foglalkozik a parasztok, katonák és városlakók ellen indított perekkel, amelyeknek a során az államhatalom a kizsákmányolt osztályok antifeudális megmozdulásait torolta meg. Az utolsó fejezej az 1705—1706-os asztraháni felkelés résztvevői ellen indított pert tárgyalja. 1708-ban a prikáz megszűnt, ill. átalakult az ekkorra kikristályosodott elvek szerint kollegiális modern hivatallá. A könyv mellékletbén két periratot is közöl, a végén pedig részletes névmutatót. Golikova munkája érdekes részleteket mutat be az I. Péter korabeli orbsz állam tevékenységéből, hangsúlyozza ennek bonyolult jellegét, hiszen az állam igazságszolgáltató működése egyrészt a nemesi osztályuralom fenntartására és a paraszti ellenállás leküzdésére irányult, ugyanakkor viszont kíméletlenül leverte az Oroszország európaizálásával szembenálló konzervatív körök ellenállását.