Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

KÖNYVSZEMLE 681 Rusliton Coulborn (szerk.): Feudalism in history. Princeton (New Jersey), Princeton University Press. 1936. XIV, 438 I. (Feudalizmus a történelemben) Kilenc amerikai történész tanulmányait közli a feudalizmussal foglalkozó kötet. A szerzők valamennyien polgári történészek, hibáik között szembeötlő a modernizálás és a társadalmi formációk viszonyának nem-marxista szemlélete, kétségtelen azonban, hogy tárgyalásmódjuk színvonalas és az általuk felvetett problémák között nem egy marxista oldalról is komoly érdeklődésre tarthat számot. A bevezető tanulmány a feudalizmusnak mint történelmi jelenségnek elvi kérdéseit érinti, ezután következnek az egyes tanulmányok, amelyek a nyugat-európai feudalizmussal (J. R. Strayer), a japán hűbériséggel (E. O. Rcisohauer), a kínai feudalizmus jellemzőivel (D. Bodde) foglalkoznak. Külön fejezeteket találhatunk az ókori Mezopotámiában és Iránban kialakult „feudalizmusról", az ókori Egyiptom „feudális" intézményeiről, India és Bizánc történetének vonatkozó problémáiról ós az orosz feudalizmust néhány kérdéséről, az utóbbit Marc Szeftel tollából. A könyv második főrésze egyes országok ős kontinensek feudális sajátságait hasonlítja össze. Ez a R. Coulborntól származó rész a japán és a nyugateurópai, a kínai, az egyiptomi és az indiai feudalizmus sajátságait veti egybe. A további fejezetek a feudalizmus hanyatlását, a feudalizmus és a nemzetiségi kérdés viszonyát, Oroszország és Bizánc kapcsolatait tárgyalják és annak ellenére, hogy az analógiák számos esetben erőltetettek, másutt pedig a szokatlan és helytelen modernizálás okoz zavart, a kötet egészében véve értékesnek mondható és polgári korlátai, számos hibája ellenére sokban gondolatébresztő munkának nevezhető. Margaret Deansley: A history of early medieval Europe. 476 to 911. London, Methuen 1956. XI, 620 1. (A koraközépkori Európa története) A londoni egyetem tanárának könyve 29 rövid fejezetben ad áttekintést a korai feudalizmus európai eseménytörténetéről. Az első fejezetek a népvándorlás problémáját tárgyalják, helyet kap bennük a barbárok és a római birodalom kapcsolata, majd a keleti gót, a frank, a vandál és a nyugati gót vándorlások és államalapítások története. Ezt a részt rövid gazdaságtörténeti fejezet zárja le, amely modernizáló, tipikusan polgári szemszögből tárgyalja az antik világ és a korai feudalizmus néhány gazdasági jellemzőjét. Két fejezet a kelet-római császárság szerepével, egy pedig egyháztörténettel foglalkozik ezután, majd a szerző az iszlám kialakulásának körülményeit és a korai mohamedán hódítás történetét tekinti át. RöviH. fejezet foglalkozik a kelet-római birodalom történetével Justinianustól az ikonoklasztákig, majd a longobárdok itáliai megtelepedését, a késői merovingokat, Martel Károly hadjáratait és a karoling kül- és belpolitikát tárgyaló fejezetek következnek. A szerző ezután egy-egy fejezetben hol a keletrómai, hol a karoling birodalmak történetét vázolja, végül áttér a kelták és a skandináv hódítók szerepére, rövid áttekintést nyújt a szláv vándorlásokról. Munkáját művészettörténeti és társadalomtörténeti fejezetek zárják le. Minthogy a szerző a korai középkor barbár és félbarbár államalkotó népeinek és a római birodalom örököseinek történetét szimultán ábrázolásban próbálja megeleveníteni, könyve meglehetősen szaggatottá válik, a nyugati munkákból ismeretes — és sematikus — tárgyalásmód pedig, amint a gazdaság- és társadalomtörténeti fejezetek az eseménytörténet végére kerülnek, nem a legszerencsésebb. Margaret Deansley könyve semmivel sem ad többet a hasonló feldolgozásoknál és még az általános tájékozódás szempontjából sem túlságosan jelentős. Armando Sapori: Studi di storia economica. Secoli XIII—XIV—XV. I—II. Firenze, Sansoni, 1955. XXXII, 652 ; 653—1368.1. (Gazdaságtörténeti tanulmányok. A XIII—XIV— XV. század) A terjedelmes, kétkötetes munka első kiadása 1940-ben, a második 1940-ban látott napvilágot. A nagyjelentőségű tanulmánygyűjtemény mostani kiadása 38 fejezet keretei között ad képet a középkori Itália gazdaságtörténetéről. Számos fejezethez okmányközlés csatlakozik és bár több tanulmány egészen apró részletkérdéseket vizsgál, a magasszínvonalú tárgyalással előadott apró részletkérdések átfogó képet nyújtanak a középkori gazdálkodás különféle aspektusairól és érdekes összehasonlításokra adnak alkalmat . Külön figyelmet érdemel a középkor gazdasági életére vonatkozó forrásokról szóló bevezető fejezet, az egyes gazdag kereskedő-