Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

KÖNYVSZEMLE 677 a koreai háborúig tárgyalja Kína történetét, a XIX. századi eseményeket csak egészen röviden érinti, elbeszélése 1917-től kezdve válik részletesebbé. Minthogy az 1945 —1950 közt lezajlott eseményeket is részletesen ismerteti, a legújabbkori kínai történelem legfrissebb elérhető forrásának tekinthetjük, és ezért méltán tarthat számot érdeklődésre. Sajnálatos, hogy az orosz fordítás nem ad tájékoztatást legalább a Kína történetére vonatkozó orosznyelvű újabb irodalomról, mert ez elősegíthetné a kínai történelem bonyolult problémáival való további megismerkedést. Ivan Pfaff—Vladimir Závodsky: Tradice cesko — ruskych vztahû ν dejinách (Projevy a doklady). Praha, Svobodné Slovo — Melantrich, 1957. 298, 3 1. (A cseh—orosz kapcsolatok történelmi hagyományai) A Csehszlovák Szocialista Párt kiadója, a Svobodné Slovo—Melantrich 1954 —1955 folyamán három nagy kiállításon dokumentálta a cseh—orosz kapcsolatok hagyományainakbőséges anyagát. Az anyag fontosságára való tekintettel a kiadó elhatározta, hogy az összegyűjtött adatok alapján népszerű könyvet ad ki. Ez a gazdagon illusztrált kötet a kezdetektől a XX. század elejéig illusztrálja a cseh—orosz kapcsolatok történetét. A XVIII. század derekáig csak egészen futólag tekinti át az eseményeket, tekintettel arra, hogy ezeket a korszakokat a könyv szempontjából még kevéssé tárták fel. A tárgyalás súlypontja az újkori eseményekre helyeződött át, a felvilágosodás korától kezdve a szerzők részletesen ismertetik a konkrét cseh—orosz kapcsolatokat, az oroszországi események cseh visszhangját', az orosz kultúra hatását és Oroszországnak a cseh politikai gondolkodásban játszott szerepét. A kötet az 1905 —1907-es orosz forradalom nagy cseh visszhangjával zárul. A szerzők már a bevezetőben elhatárolták magukat a cseh—orosz kapcsolatok kritikátlan szemléletétől és az egész köteten keresztül rámutatnak arra, hogy az Oroszországhoz való viszony kérdésében a cseh társadalomban két irányzat, egy haladó, forradalmi demokratikus és egy konzervatív, reakciós ós cárbarát irányzat küzdött egymással. A szerzők természetesen az elsőt munkálták ki nagyobb gonddal, de a másikról som hallgatnak. Így helyes arányokat kap a kérdés és világosan meglátszik, hogy a cseh—orosz kapcsolatok alapjában haladó jellegűek voltak. A haladó cseh kultúra képviselői mindig meg tudták különböztetni az orosz népet a cári reakciótól. Ezzel magyarázható többek között, hogy a magyar szabadságharc ellen irányuló cári intervenciót a cseh közvélemény élesen elítélte, ahogy ezt a könyv is jól dokumentálja. A szerzők a kötethez mellékelték a felhasznált fontosabb irodalom és a források jegyzékét és egy jól használható, rövid magyarázatokat is tartalmazó névmutatót. H. il. Ky3HeuoB : OiepKM no HCTOPHH qyBam-CKoro KpecTbHHCTBa. MeßoKcapbi, Myeaui-CKoe Toc. Ha«., 1957. 342, 1 1. (Vázlatok a csuvas parasztság történetéből) A szerző évtizedes levéltári kutatásainak eredményét összegezi ebben a kötetben, amely voltaképpen a csuvas parasztság egy rétegéről, az ún. kostanokról vagy kustanokról szól. A kostanok gazdag parasztok, akik idővel uzsoraüzletek és kupeckedés révén további gazdasági erőre tesznek szert és a feudalizmuson belül folyó árutermelés viszonyai között többnyiro gazdaságonkívüli kényszer útján zsákmányolják ki a szegényparasztságot. A XIX. század második felében a kostanokból kerül ki a csuvas burzsoázia, nagykereskedők és ipari vállalkozók, nagy részük viszont megmarad a régi keretek között és részben még feudális jellegű formák között zsákmányolja ki a parasztokat. A szerző a XIII. századtól az Októberi Forradalomig követi nyomon a kérdés alakulását és igen sok részletadatból vonja le következtetéseit, végül arra utal, hogy a csuvas parasztságot ebből az elnyomott állapotból csak a kommunista párt vezette szocialista forradalom tudta kiemelni. A gazdag jegyzetanyag és az irodalom részletes bibliográfiája mellett néhány forrás szövegének közlése, statisztikai táblázatok, a kevésbé ismert orosz szavak szótára és a XVI—XIX. századi parasztfelkelések időrendi felsorolása egészíti ki ezt az egészen új adatokat tartalmazó kötetet, amely a szerző kutatásainak csak első részletét adja közzé, a parasztfelkelésekről csuvas nvelven külön munkát rendez sajtó alá. Mijo Mirkovic: Ekonomska historija Jugoslavije (Bibliotéka Ekonomskog pregleda 6.) Zagreb, 1958, XII, 443 1. (Jugoszlávia gazdasági története) A délszláv népek gazdaság- és társadalomtörténetével foglalkozók örömmel üdvözölhetik Mirkovic munkáját, hiszen — Nikola Vuco 1948-ban megjelent összefoglalásától eltekintve — eddig nem igen