Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - Rippl-Rónai József emlékezései – Beck Ö. Fülöp emlékezései (Ism. Kávássy Sándor) 674

674 TÖRTÉNETI IRODALOM RIPPL-RÓNAI JÓZSEF EMLÉKEZÉSEI - BECK Ö. FÜLÖP EMLÉKEZÉSEI (Budapest, Szépiro dalmi Kiadó. 1957. 455 1. 29 t.) A magyar művészet XX. század eleji forradalmának feltárása a történettudománynak is fontos feladata. Nemcsak azért, mert ez a forradalom hatásában társadalmi is volt és következményei nagyon is politikaiak voltak a század első évtizedeiben, hanem azért is, mert a művészet megújításáért harcoló írók, művészek, zeneszerzők mint koruk neves közéleti személyiségei, történeti alanyok, akiknek tevékenysége egyben-másban a történetírásra is tartozik. Éppen ezért érdemes itt a Századok hasábjain is röviden számba vennünk Rippl-Rónai József és Beck Ö. Fülöp emlékiratait. Rippl-Rónai József emlékezései-t ezúttal második kiadásban kapja kézhez az olvasó (először 1911-ben jelent meg). Beck Ö. Fülöp emlékiratai most kerülnek először teljes egészükben a nyilvánosság elé. Rippl-Rónai József emlékiratában másfélévtizedes, 1887—1902 alatti párizsi tartózkodásáról ad számot. Ez a másfélévtizedes párizsi tartózkodás nevezetes szakasza volt életének. Ebben az időszakban ismerte meg az impresszionista festészetet, amely fordulatot hozott pályáján, ekkor alakult ki sajátos művészi szemlélete, látása, stílusa, általában az : amit Rippl-Rónai neve a magyar művészet történetében jelent. A munka emlékezéseket tartalmaz, amelyeket az életrajzi keret fog szerves egységbe. Az első emlékezésben Munkácsyhoz fűződő emlékeit mondja el az író. Rippl-Rónai pár izsi tartózkodásának első állomása Munkácsy műterme volt. A Párizsba kerülő Rippl-Rónai ugyanis hamarosan Munkácsy-tanítvány lett. Közte és Munkácsy között, aki nemcsak mestere, de igazi pártfogója is volt, meleg viszony alakult ki. Ε viszonyról s Munkácsy mély humanizmusáról megkapó sorokban számol be : „Ő volt az, aki számomra, kezdő művész számára, az érvényesülés útját legelőször igyekezett egyengetni" — írja ráemlékezve. Munkáesyra visszatekintve leüja azt az életet is, amely ebben az időben Munkácsy körül kavargott. A pályája tetőpontján álló Munkácsyt a régi idők nagy festőfejedelmeinek életére emlékeztető fény és pompa vette körül, s valóságos kis udvar nyüzsgött körülötte, amelynek a tanítványok — Koroknyai Ottó, Szamossy László, Karlovszky Bertalan — mellett mindennaposai voltak: Wrede herceg, Blumcnthal, az amerikai milliomos, Korbay, Munkácsyék amerikai magyar muzsikus barátja. Ε fényes háztartásban nem voltak ritkák az ünnepélyes összejövetelek. Egy-egy ilyen összejövetelen — ezek „Munkácsy-estek" elnevezéssel váltak híressé — a kor társadalmi és művészeti életének számos kiválósága vett részt: Dumas fils, Carolus Duran, Bonnat,Alphonse Daudet, Reményi Ede, Zichy Jenő, Milán szerb király, Türr tábornok, Gervex és mások. A Munkácsy személyéhez fűződő élményei leírása s a századvég Munkácsy életrajzi és műtörténeti adatainak felsorakoztatása mellett őszinte képet nyújt művészi pályájának azokról a problémáiról is, amelyeket a Munkácsy-rezidencián eltöltött évek vetettek fel. Munkácsyhoz kerülve, a mester befolyása alatt, hovatovább nemcsak Munkácsy-tanítvány, hanem Munkácsv-epigon lett. Űj formákat és eredetiséget kereső egyénisége bizonyos idő múltán Munkácsy befolyását — akit mint embert továbbra is nagyon szeretett — tehernek érezte. ,,. . .Munkácsy befolyása alatt álltam — ... oly teheségtelennek nem éreztem magamat, sem azelőtt, sem azután, mint épp akkor. Szinte azt mondhatnám, hogy semmit sem tudtam. Önállóságtól, ízlésről pedig szó sem lehetett. Már-már megbicsaklott hitem, hogy festő lesz belőlem." Később, ettől az érzéstől sarkallva odahagyta Munkácsy műtermét, szakított a Munkácsyt ól átvett stílussal. A továbbiakban azt az utat írja le, amelyet most már, mint önálló művész a hazatéréséig megtett. Ez az út*göröngyös út volt, amelyen örömtelen mindennapok váltották egymást addig, amíg a kitartó törekvés elnyerte jutalmát: a sikert és a beteljesedést. Élete alakulásának leírásában képet ad arról a korról is, amelyben ezek az évek elteltek — mondhatnók : a korban láttatja önmagát. Felsorakoztatja a törekvésekben oly gazdag korszak különböző irányzatait, s bemutatja a kortárs-művészek egész sorát, Köztük Puvis de Chavannes-t, Cézanne-t, Gaugin-t, Maillol-t. Ezek a leírások elsősorban a művészettörténésznek szólnak, de a történész is haszonnal meríthet belőlük, ha a művészet megújításáért folytatott harc politikai vonatkozásait kutatja. Az adatok jórésze a magyar művészeti forradalom előtörténetének rajzához nyújt számottevő segítséget. Elsősorban is arra a kérdésre vonatkozóan, hogy milyen hatások alatt és milyen példák nyomán indult el a nyugati országokban tanuló fiatal magyar festőgeneráció a modern művészet útján. Amíg Rippl-Rónai pályájának csak egy szakaszáról számol be, addig Beck Ö. Fülöp Emlékezéseiben egész életét írja meg gyermekéveitől öreg napjaiig. Műve első I