Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Arató Endre: Magyar; cseh és szlovák munkások együttműködése a Nagy Októbert követő forradalmi fellendülés időszakában (1917–1920) 49
62 % ARATÓ ENDRE sorra verték vissza a tanácshatalomra szórt rágalmakat, s felnyitották az intervenciós hadsereg mundérjaiba bújtatott csehszlovák munkások és parasztok szemeit. Nyilvánvaló, hogy ez a hatalmas sajtópropaganda összefonódott a személyes kapcsolatok elmélyítésével is, a budapesti csehszlovák szekció szoros és állandó együttműködést teremtett Szlovákiával, enélkiil ugyanis elképzelhetetlen volt a helyes tájékozódás, amelyet nem nélkülözhettek a széleskörű propaganda munkában.45 S valóban az intervenciós hadsereg Prágai Központi Katonai Levéltárban őrzött irattárának áttanulmányozása nem hagy kétséget afelől, hogy a magyar Vörös Hadsereg győzelmeit nagymórtékben elősegítette a csehszlovák intervenciós hadsereg bomlása. A főparancsnoksághoz küldött napi jelentések állandóan számot adnak a cseh, de főként szlovák katonák átállásáról.46 1919 áprilisában két zászlóalj csatlakozott Ungvárnál a Vörös Hadsereghez, és Losoncon katonai lázadásra is sor került. Napirenden volt az engedelmesség megtagadása. Mindezt igen szigorú megtorlások követték, de az intervenciós hadsereg bomlását a csehszlovák kormány nem tudta megállítani.4 7 De nemcsak a katonaság, a szlovák lakosság is nagy lelkesedéssel fogadta a magyarországi Vörös Hadsereget. Mindennek az eseménysorozatnak szerves folytatása s betetőzése volt a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása 1919 júniusában.48 S ezekután a történeti folyamat egészét szemlélve szertefoszlik az a csehszlovák burzsoá hamisítás is, amely kétségbevonta a Szlovák Tanácsköztársaság mély gyökereit a szlovák nép körében, s amely a szlovák tanácshatalmat csupán orosz, illetőleg magyar importnak tartotta. kötet Bpest. 1951. csak 68 megjelent számról tud. 1. k. 33. 1. Az Armáda proletáfü. Tydeník ceskych vojinü na Slovensku c. lap 1919. máj. 18-tól júl. 13-ig jelent meg, összesen 9 szám. 45 52 röpiratot számoltam össze, amely a csehekhez és a szlovákokhoz szólt. Ε röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban, a prágai és a bratislavai Párttörténeti Intézet • Levéltárában (A.ŰD.KSC és KSS), az Eperjes Kerületi Levéltárban (K.A.P.) és a Központi Katonai Levéltárban (ÚVA) — iratok mellett — találhatók. Ε röpiratok jelentős részének bibliográfiai adatait ld. A Magyar Tanácsköztársaság kiadványai és az első kommunista kiadványok. Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Tanácsköztársaság különgyűjteménye c. munkában. Bpest. 1958. 442—443., 461—465. 1. A Tanácsköztársaság idején 6 nagyobb cseh, ill. szlovák nyelvű brosúrát is adtak ki. Ε brosúrák bibliográfiai adatait ld. Magyar Munkásmozgalmi Bibliográfia 1918 —1948. c. munkában. Kézirat. Bpest 1949. 352—381. 1. Külön ki kell emelnünk két röpiratot, amely a magyar munkások nevében szólt a szlovák proletárokhoz s együttműködésre, közös küzdelemre hívta fel őket. Az egyik röpiraton a „magyarok nem letépni" szavakat olvashatjuk. Ε figyelmeztetés arra hívta fel a magyar munkásokat, hogy a szlovák írás nem az ellenforradalmi szlovák hatóságok hivatalos álláspontját tükrözi. Ε röpirat másolatát ld. Obrázky ζ 30-rocnej histórie revolucného robotníckeho hnutia Koâic a okolia c. füzetben. Koäice. 1951. 6.1. A Szlovákiával való személyes kapcsolata Anna Kodytkova: i. m. 37.1. 46 A csehországi és szlovákiai helyzetjelentések ÚVA. 1919. márc. vrch.vel. S—2-6—1, ápr. S-2— 7— 1, máj. S—3-1 —1, jún. S—3 —2—1, júl. S-3 —3 —1. 47 ŰVA. 1919. vych. S —37—3/4, 75/2/35, 15 — 6/20, vrch.vel. S—9 —9/6. A csehtót katonaság lázadása a Tótföldön. Vörös Újság 1919 ápr. 25, Slovenski vojáci ν Leviciach odopreli poslufinosf,. Cervené Noviny 1919. máj. 8., „Bolsevické vzbury" za ceskym frontom. Uo. máj. 27., Demoralizácia ceskoslovenskej armády úradne potvrdená. Uo. júl. 1, Chyrnik. Sírenie sa bolsevismu ν ccskej armáde. Uo. júl. 20., Vaclav Král : i. m. 170—180. 1. 48 Martin Vietor : i. m. 191 — 252. 1. Itt jegyzem meg, hogy a magyar történeti irodalomban a Szlovák Tanácsköztársasággal először Oldner, Vladimir foglalkozott A Szlovák Tanácsköztársaság (1919) c. tanulmányában. Ε tanulmány A Magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmeiről c. gyűjteményes kötetben jelent meg. Bpest. 1954. 169 — 241. 1.