Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Arató Endre: Magyar; cseh és szlovák munkások együttműködése a Nagy Októbert követő forradalmi fellendülés időszakában (1917–1920) 49

MAGYAR,» CSEH ÉS SZLOVÁK MUNKÁSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 63 Κ magyar—szlovák együttműködés kiegészül még egy igen szoros s nem kevésbé fontos helyi kapcsolattal : a szlovákiai magyarok és szlovákok akcióegységével, amely úgyszintén a proletárnemzetköziség szép példáját mutatta.49 Λ budapesti csehszlovák szekció szoros kapcsolatban állott a csehországi szociáldemokrata baloldallal is. Ez az együttműködés jórészt személyi érintkezés formájában történt. A csehszlovák szekció több megbízottja fordult meg a magyar tanácshatalom időszakában Csehországban, annak ellenére,, hogy a csehszlovák hatóságok mindent megtettek, hogy hermetikusan elzárják az új köztársaságot a proletárdiktatúra országától. A magyarországi cseh és szlovák kommunisták azonban leleményesen, Ausztrián keresztül jutottak el hazájukba, ahol az ugyancsak kibontakozó forradalmi mozgalmat erősítették s harcra buzdították az egyre növekvő baloldali erőket, amelyek a szocializmusért folyó tömegmozgalom élén állottak. Ezért a csehszlovák hatóságok különös éberséggel figyelték a magyarországi szekció munkásságát, igen féltek attól, hogy a proletárdiktatúra Magyarországról Szlovákián keresztül átterjed a cseh országrészekre.50

S valóban, a magyarországi szekciónak igen nagy szerep jutott a Szlovák Tanácsköztársaság tevékenységében, a csoport tagságának nagy része költözött szlovák területre. Maga Janou&ek volt a Szlovák Tanácsköztársaság Népbiztosi Tanácsának elnöke és külügyi népbiztosa.51

Ε szekció tehát a csehszlovák ós a magyar forradalmi munkásmozgalom között a hidat jelentette. S ha a szekciónak^ nem is volt olyan jelentős szerepe Csehországban, mint Szlovákiában, mégis a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság követendő példájával együtt ösztönözte a cseh munkástömegek és a szociáldemokrata baloldal egyre inkább kibontakozó küzdelmét. Ε harc fellegvára Kladno bányászváros volt. Itt már áprilisban munkástanácsot hoztak létre, amely élére állt a nagyarányú megmozdulásoknak. Kladno cseh proletariátusa az első perctől fogva világosan látta a magyar tanácshatalom jelentőségét és azt az összefüggést, amely a cseh munkások harca és a magyar proletárdiktatúra között fennállt. A kladnóiak lapja, a Svoboda (Szabadság) pedig már március 25-én örömmel üdvözölte a Tanácsköztársaságot és április elején írt egyik cikkében „szerencsés Budapestnek" nevezte a tanácshatalom fővárosát. A vörös Budapestről közölt egy másik beszámoló (április 24-én) pedig így vonta le a cseh proletariátus számára adódó következtetéseket : „Ha a cseh burzsoázia megkísérelne betörni Magyarországra, vegye tudomásul, hogy elsősorban a cseh munkásosztály ellenállásába ütközik, mely fegyverrel a kezében áll ki a cseh burzsoázia és szolgái ellen." A kladnóiak mindvégig hűek maradtak ehhez az állásfoglalásukhoz ós a maguk részéről mindent megtettek, hogy megakadályozzák a magyar tanácshatalom elleni csehszlovák intervenciót.52 49

Ld. Koziner Imre (Rimaszombat) visszaemlékezését A.ŰD.KSS. 50

UVA. 1919. vych. 1—4/9, 10—4/44, Muna és társai elleni vádirat (a kladnói kommunisták elleni per iratanyaga) 1920. ápr. 12. A.ÜD.KSÖ. 1920/56., Antonin Janougek feleségének visszaemlékezése a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából tartott tudományos ülésszakon, valamint Anna Kodytkovcí : i. m. 31 — 33., 36., 42 — 43., 47., 50., 58. 1. 61

Uo. 62. 1. 62

V Cechách vyhlásia proletársku diktaturu. Cervené Noviny 1919. ápr. 15. Pochod revoluce. Svoboda 1919. márc. 25., Stastná Budapest'. Uo. ápr. 1., Velezráda na republice a národu. Uo. ápr. 17., Ζ rudé Budapeáti. Uo. ápr. 24. (idézet ugyanitt, vala-