Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Arató Endre: Magyar; cseh és szlovák munkások együttműködése a Nagy Októbert követő forradalmi fellendülés időszakában (1917–1920) 49
MAGYAR,» CSEH ÉS SZLOVÁK MUNKÁSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 61 járt, és ez alkalommal Plzenben meglátogatta munkásszüleit is. Otthonában a kővetkezőket szegezték feléje: „Azt mondják, hogy ott (ti. Magyarországon) a bolsevikok uralkodnak, ez egy banda, amely gyilkol s még a gyermekeket sem kíméli. Ellenünk folyik ismét a háború. Megtámadták — mondják — Csehszlovákiát."42 S hogy Csehszlovákiában sokan mégsem így néztek a magyar kommunistákra és a tanácshatalomra, az a cseh és a szlovák kommunistáknak volt köszönhető, akik időt, fáradságot nem kímélve hatalmas propagandamunkát fejtettek ki honfitársaik között. Két központja volt ennek a nagyjelentőségű forradalmi tevékenységnek: az egyik Tanács-Magyarországon, a másik Szovjet-Oroszországban működött. A hazájuktól távoleső, szovjet-oroszországi csehszlovák kommunista csoport lapjai gyakran s nagy rokonszenvvel foglalkoztak a magyar kommiinnel ós éles szavakkal ítélték el a csehszlovák intervenciót és annak szociáldemokrata támogatóit.43 Érthetően az intervenció elleni harcban nagyobb jelentősége volt a Csehszlovákiához legközelebb eső külföldi kommunista szervezetnek, a budapesti csehszlovák szekciónak, amelyet egy nagy tapasztalattal rendelkező kiváló cseh munkás, Antonin .Janousek vezetett. Ez a pesti szekció szépszámú taggal rendelkező és jól organizált szervezet volt, amely igen szoros együttműködésben ós egyetértésben dolgozott a Magyarországi Szocialista Párttal. Ez a szoros kapcsolat nem jelentette azonban azt, hogy a szekciónak ne lett volna önálló s a sajátos csehszlovákiai viszonyokat figyelembevevő politikája, s ez természetesen proletárinternacionalista szellemének megfelelően nem volt ellentétben a magyar párt politikájával, célkitűzéseivel. A szekció tagsága a nagyszámú budapesti cseh és szlovák munkásságból került ki. Ε pesti csoport rendszeresen tartott gyűléseket, napilapot is adott ki, a Cervenó Novinyt (Vörös Újság). A sajtóorgánumot, amely a magyar tanácshatalmat érintő kérdéseken kívül főként a csehszlovákiai viszonyokkal foglalkozott, igen jól szerkesztették. A Cervené Noviny nagy munkát végzett a cseh és a szlovák munkások kommunista öntudatra nevelesében, és minden csehszlovákiai vonatkozású cikkével arra törekedett, hogy szítsa a forradalom tüzét honfitársai körében. A lapnak illetve a szekciónak igen nagy szerepe volt abban, hogy a magyarországi Vörös Hadseregben csehszlovák egységek is harcoltak. A forradalom szításának egyik legfontosabb eszköze a nacionalista demagógia visszaverése, a cseh . és a szlovák népnek, s nem utolsósorban az intervenciós hadsereg katonáinak az internacionalizmus szellemében való felvilágosítása volt. Ezt a célt a Cervené Novinyn kívül még egy rendszeresen, de csak rövid ideig megjelenő lap, az Armáda Proletárü szolgálta. Ε lapot az intervenciós hadseregben harcoló cseh katonák felvilágosítására, tájékoztatására szerkesztették.44 Még nagyobb hatása volt annak a viszonylag szépszámú röpiratnak, amelyek 42 Anna Kodytková : 1919. Vzpominky na Madarskou a Slovenskou Sovëtskou Republiku. Praha, 1956. 49. 1. 43 Vitëzstvi uherského prolctariatu. Prukopník svobody (Ustrední orgán Ceskoslovenské Kommunistické Strany na Rusi) 1919. márc. 27. 41. sz., Svëtovà revoluce. V Cechách. V Uhrách. Pravda (Kijev) 1919. máj. 10. 2. sz. Hasonló cím alatt uo. máj. 17. (3. sz.), máj. 24. (4. sz.), máj. 31. (5. sz.), jún. 14. (H. folyam 2. sz.), jún. 28. (II. 4. sz.), Regi se osud svëtové revoluce. Uo. 1919. jún. 29. Ld. még Martin Vietor utóbb idézett munkáját 102—103.1., Václat> Král: i. m.-t 208—213.1., valamint a Pozdrav kommunistov Cechov a Slovákov ζ Ruska c. cikket a Cervené Noviny 1919. ápr. 9. számából. 44 A Cervené Noviny (Orgán Slovenskych Kommunistov) 1919. márc. 27-én jelent meg először. Az utolsó ismert szám, a 69. 1919. júl. 31-én hagyta el a nyomdát. Itt jegyzem meg, hogy A Magyar Munkásmozgalmi Sajtó Bibliográfiája című kéziratos
