Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A vajdasági történetírás tíz éve (Löbl Árpád) 616
624 TÖRTÉNETI IRODALOM temesvári Nemzeti Tanács jegyzőkönyvei 1918 novemberéből, melyeket Hrabak tett közzé.4 1 A munkásmozgalom kérdéseivel elég szép számban foglalkoznak történetíróink. Távol vagyunk még attól, hogy megírhatnánk a vajdasági munkásmozgalom szintézisét, de a részletproblémák monografikus feldolgozása és az okmánypublikáció szépen halad. Ε munkában a Tartományi pártvezetősóg Történelmi levéltára (Istoriski Arhiv Pokrajinskog Komiteta SKV) játszik irányító szerepet. Könyvsorozatot ad ki „Első szocialistáink" címmel — az első, még utópista szocialista teoretikusokról van szó —, amelyben eddig Branko Mihajlovic írásai jelentek meg Műos Jovanovic szerkesztésében és előszavával. A Vasa Pelagic vajdasági működéséről szóló okmányokat Kosta Milutinovic adta ki, s ugyancsak ő rendezte sajtó alá Milán Kostic-esa.1 Djoka Mijatovic írásait. Megjelent Dragisa Stanojevió műveinek két kc.ote Milos Jovanovic gondozásában, Laza Nancic művei sajtó alatt vannak istar 1956—1957). Első szocialistáink tevékenységével elsősorban Kosta Miluiinopic foglalkozott.42 Tanulmányai főleg részletkérdéseket tisztáznak, s adatokat szolgáltatnak a későbbi összefoglaló feldolgozás számára. Bizonyos tekintetben é még munkásmozgalmi történetírásur gyermekbetegségében szenved n^ïf"*' , írásai, mert hajlamosak a szocialista ι utikára ós részint pubïjciïzrîlï i-jellegűek. Kisebb mórtékben ugyanezt ; ^ndhatjuk Branko Vranesevié il'/en tárgyú cikkeiről is.43 Az utópista teoretikusokkal egykorú munkásmozj . >m és szervezkedés azonban ma még sokkal kevese ismert. A vajdasági mi — mozgalom kezdeteiről alig van egy-két kisebb jelentőségű cikk.4 4 A Tartó mányi pártvezetőség Történelmi Levéltára hozzaJatott e I orszak lev : anyagának összegyűjtéséhez, s hamarosan hozzáfogunk üz - >s>/agyűlt ••at<timas anyag rendezéséhez. A munkásmozgalom szociáldemokrata szakaszáról több komolyabb cikk és tanulmány készült, s megjelent néhány okmánygyűjteméiny is. Ε cikk írójának szerkesztésében és bevezető tanulmányával jelent meg ,,'A Vajda- < sági munkásmozgalom szocialista szakasza 1890—1919" című kötet '{magyar nyelven is, a szerző magyar írásaiban használt Lőrinc Péter neve ialatt).45 Ugyanő adott ki az 1897-es bánáti aratósztrájkokra vonatkozó néhátiy okmányt.4 6 A szerémsógi szocialista mozgalom egyes iratai Radenic szerkesztésében jelentek meg.4 7 A Jugoszláv Kommunista Párt Történelmi Arhivuma is adott 41 Bogumil Hrabak: Zapisnik Temisvarskog narodnog veóa. ZbMS 1955. 10. sz. 76 — 87. 1. 1 12 Kosta Milutinovic: Agrarna probléma prvih srpskih sooijalista (Az első szerb szocialisták agrárproblémái). ZA 1953, 77—90. 1. — Odjek Pariske komune u Srbiji i Vojvodini (A párizsi kommün visszhangja Szerbiában és a Vajdaságban). Letopis , MS 367, 1951, 420 — 37. 1. — Novi Sad kao zariste socijalistickog pokreta 1872 godine (Újvidék mint a szocialista mozgalom központja 1872-ben). RadVM, 1952, 69 — 78. 1. — Proterivanje Pelagica iz Novog Sada (V. Pelagic kitiltása Újvidékről). GIDV 1952, 225 — 52. 1. 43 Miletiéeva „Zastava" ο soeijalistickom pokretu (Miletió Zastavája a szocialista mozgalomról). ZbMS 1952, 3. sz. 72 — 77. 1. a) 4 4 Árpad Lebl: Prve radnicke organizacije u Novom Sadirl873 —1886 (Az első munkásszervezetek Újvidéken 1873 — 1886). ZbMS 1956, 13 — 14. sz. 171 — 80. 1. 45 Árpad Lebl: Socijalistiéki pokret u Vojvodini 1890—1919. Novi Sad, Istar 1953. 46 Árpad Lebl: Elemir i Taras 1897. Zrenjanin 1954. 47 Dokument! οsocijalistiökom pokretu u Sremu 1894—1908. Novi Sad, Istar 1955.
