Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A vajdasági történetírás tíz éve (Löbl Árpád) 616
625 TÖRTÉNETI IlíODALOM ki egy kötetet a vajdasági munkásmozgalomról.4 8 A forrásmunkák közé kell sorolnunk Milán Stankovic emlékiratait is, melyeket Rad. Perovic adott ki.49 A szociáldemokrata korszak egyes részleteit e cikk írója és Andrija Radenic dolgozták fel tanulmányaikban. A szerző főleg az agrárproletariátus mozgalmaival foglalkozott,5 0 kisebb cikkben pedig Krsta Iskruljevről emlékezett meg.5 1 Radenic a szerb polgári pártok és a szocialisták viszonyát vizsgálta,52 de a szocialista mozgalmat indokolatlanul 1903-tól számítja, s nemzetiségekre bontja, holott a szervezkedés már korábban megindult, s a különböző nemzetiségű munkásság harca szorosan összefonódott. A munkásmozgalom kommunista szakasza, forradalmunk és a Népi felszabadító Harc is csak részlettanulmányok tárgyát képezte idáig. Az erre vonatkozó helyi levéltári anyag még rendezetlen, s ezért feltárása lassan folyik. A Népi felszabadító Harc okmányait általánosságban közzéteszi a Hadtörténelmi Intézet (eddig 65 kötet jelent meg), s így csupán a helyi vonatkozású anyag feltárása a feladatunk. Az 1936—38-as évek ún. ifjúsági mozgalmáról 2ivan Milisavac írt.53 Ε cikk írója már említett két könyvében — az agrárproletariátusról és a beocsini cementgyárról — ennek a korszaknak a munkásmozgalmával is foglalkozott, s ezen kívül néhány kisebb adalékot tett közzé a kommunisták és a rendőrség közötti harcokról a régi Jugoszláviában.54 A Népi felszabadító Harcnak és a forradalomnak (1941—45) nagy irodalma van a Vajdaságban is, de ezek főleg élménybeszámolók, emlékiratok és publicisztikai jellegű cikkek. Tudományos feldolgozás ezekről a problémákról még nem sok van,5 5 az emlékiratok közül a legjelentősebbek Pasko Romáé kötetei, amelyekben leírja a politikai foglyok szökését a mitrovicai fogházból és a szerémségi harcokat.5 6 Megemlíthetők még Zorkic, Jeremié és Beljanski 48 Socjalisticki pokret u Bosni, Vojvodini i Makedoniji. Istoriski Arhiv KPJ VI. Bcograd 1951. 49 Milan Stankovic: Uspomene iz socijalistickog pokret,a 1893—1914 (Emlékek a szocialista mozgalomból). Beograd 1952. so Árpad Lebl : Zetelaéki strajkovi u Vojvodini (Aratósztrájkok a Vajdaságban). IG 1949, 4. sz. — Sindikalna borba agrarnog proletarijata (Az agrárproletariátus szakszervezeti harca). Bcograd 1054. Pokret poljoprivrednih radnika u Sremu (A szerémségi földmunkás mozgalom). 26 MS, 17. •— Koraëeve sremske zadruge. . . ZA, 4. 51 Arpad Lebl: Dr. Krsta Iskruljev i Srpski agitacioni odbor. ZbMS 1950, 1. sz. 176 — 84.1. — Dr. Krsta Iskruljev ο jugoslovenskim zemljama. ZbMS 1954, 8.sz. 132—39.1. 52 Andrija Radenic: Srpske gradjanske stranke prema socijalistickom pokretu u Vojvodini 1903—1914 (A szerb polgári pártok viszonya a szocialista mozgalomhoz a Vajdaságban). ZbMS 1954, 9. sz. 45 — 99. 1. — Slajgenberg: Vlast i socijalisticki pokret u Sremu do 1914 (A hatóságok és a szocialista mozgalom a Szerémségben 1914-ig). Glasnik SAN 1952. 53 Éivan Milisavac: Osnivanje Omladinskog kulturno-privreclnog pokreta (Az ifjúsági kulturális-gazdasági mozgalom megalakulása). GIDV 1951, 38 — 48. 1. 54 Arpad Lebl: Nekoliko (lokumenata ο borbi izmedju komunista i polieije. ZbMS 1952, 3. sz. 1954, 6. sz. Nezavisna narodna stranka i Savez poljaprivrednih radnika (A független néppárt és a földmunkás szövetség). I Prikzi 6. Novi Sad 1954. 55 Jottan Marjanovié: Ekonomske promene u NOB (Gazdasági változások a NOB folyamán). IG 1955, 1. sz. — íivan Kumanov: Uloga stampe u NOB (A sajtó szerepe a NOB-ban). Rad 2. — Dokument! o stvaranju i radu narodnooslobodilackih odbora u Vojvodini (Dokumentumok a vajdasági népi felszabadító bizottságok keletkezéséről és munkájáról). ZbMS 1950. 1. sz. 209 — 15. 1. — Krstié Milan: NOB u Vojvodini. IG 1955, 3—4. sz. — Vojvodina u borbi. Novi Sad 1951. 56 Pasko Romac : Bőrbe (Harcok). Novi Sad 1949. — Begstvo sa robije (Szökés a fegyházból). Beograd 1952. 27 Századok
