Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - O československé zahraniční politice 1918–1939 (Ism. Kovács Endre) 608

609 TÖRTÉNETI IlíODALOM vezetőinek (köztük első helyen Masaryknak és Benesnek) mesterséges nimbuszával és felfedték azt a gyászos szerepet, melyet a cseh és szlovák burzsoázia az állam megalakulásától kezdve a müncheni árulásig betöltött.2

A két háború közti időszak gazdasági és politikai történetére vonatkozó .kutatások során megnyíltak a történészek előtt a hazai levéltári források és e gazdag forrásanyag birtokában a részlettanulmányok változatos sora látott napvilágot az elmúlt esztendőkben. A részeredmények szintétikus sűrítéseként foghatók fel a Csehszlovák Tudományos Akadémia kiadója által 1956-ban kibocsátott tézisek, melyekből világosan kibontakoznak az 1918—1945 közti korszak egyes problémái.3

A tézisek elkészítésével egyidőben vállalkozott egy öttagú munkaközösség arra a nem könnyű, feladatra, hogy a rendelkezésre álló marxista nemzetközi irodalom ós a hazai levéltári anyag felhasználásával szintétikus műben dolgozza fel a München-előtti Csehszlovák Köztársaság külpolitikájának történetét. A vállalkozás súlyát az a körülmény szabja meg, hogy a szerzők első ízben nyújtanak sok irányban megrajzolt képet a burzsoá demokratikus rendszer nemzetközi törekvéseiről, kapcsolatairól, rejtett szándékairól és ezzel bátran szaggatják szét a még sok helyen meglevő nimbuszt, Csehszlovákiának mint haladó országnak, mint a demokrácia megtestesítőjének legendáját; a munka nehézségét pedig elsősorban az a körülmény jelenti, hogy olyan korszakról íródott, melynek eredményei, az ország gazdasági struktúrája, belső politikai élete még nincs minden részletében tisztázva, s így a gazdasági alapokon nyugvó külpolitika mélyebb, szervesebb megindoklásához számos feltétel hiányzik. Mindamellett a szerzők tisztánlátását jellemző körülmény, hogy e nehézségeket felismerték és legyőzésükre törekedtek. Ennek tudható be, hogy — ha helyenkint talán homályosabban is — a csehszlovák külpolitika lépései mögött ott látjuk a gazdasági indítóokokat és egészben véve a műben jól tükröződik a benesi külpolitika kacskaringós útjának számos rejtett gazdasági mozgatója. Vonatkozik ez főképpen e külpolitika általános és főirányára, amelyen belül a sokféle burzsoá csoport érdekharca lejátszódott s amely ellentétek megmutatása nyilván a további kutatás feladata lesz. Hasonlóképpen még megoldásra vár az a kérdés is, hogy milyen befolyásoló szerepet játszott a benesi külpolitikában a szeles néptömegek helyzete és kívánsága; a szerzők idevágó utalásai ma még általánosságok körében mozognak és a népi tömegek szerepének konkrét megnyilatkozása a könyvből sajnálatosan hiányzik. A munka a hazai levéltárak (Belügyminisztérium, Igazságügyminisztérium, Külügyminisztérium, nemzetgyűlés, elnöki iroda, Párttörténeti Intézet levél- és irattárai), a központi katonai levéltár széleskörű anyagának felhasználásával készült, elsősorban természetesen a Külügyminisztérium különféle állagait dolgozza fel, melyek között a bonyolult nemzetközi viszonyokra sok fényt vetnek a követi jelentések. A nyugati keltezésű bizalmas közlések mellett különösen nagy jelentőségűek a csehszlovák külviszonyok megismerése szempontjából a kisantant államaiban működött követek jelentései. A hazai iratanyagot a szerzők kiegészítették a nemzetközi diplomáciatörténet 1956-ig megjelent standard műveinek adataival, különös tekintettel az Akten zur deutschen auswärtigen Politik 1918—1945, a Documents of British Foreign Policy 1919—1939, a Documents of German Foreign Policy 1918—1945, I—V. London 1949—1951, továbbá a Szovjetunióban megjelent Vnyesnaja polityika SzSzSzR IH. rész 1925—1934 és az egyes részletkérdésekre vonatkozó külföldi kiadványok csehszlovák vonatkozásaira, A cseh korabeli saitó mellett nagy figyelmet szenteltek a Csehszlovák Kommunista Párt vezető személyiségei, elsősorban Klement Gottwald iratainak, valamint azoknak a marxista publikációknak, amelyek közelről világítanak meg egy-egy politikai kérdést a két háború közti időben. A korszakra vonatkozó szétszórt magyar nyelvű irodalom nagyrészt elkerülte a szerzők figyelmét. A munka írói néhány nagy korszakra osztották fel a köztársaság történetét s ezeken belül állapítják meg a külpolitika főjellemvonásait. Az első szakaszt 1918—1923 közé helyezik, tehát az állam megalakulása és a Ruhr-válság lezajlása közé, amidőn a győztes imperialista nagyhatalmak létrehozzák — mindenekelőtt a legyőzött Németországgal szemben —- a versaillesi rendszert olymódon, hogy a német imperializmus alapjait nem döntik meg s nem feledkeznek meg valamennyi imperialista állam közös érdekeiről, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom előre-'Dokumenty ο protilidové a protinárodní politice T. G. Masaryka, Orbis Praha, 1953, J. S.Hájek: Wilsonovská legenda ν dëjinâch CSR, Praha 1953, V. Kral: Intervenfini válka (Seskoslovenské buríoasie proti MaCt'arske sovëtské republice ν roce 1919, CSAV, Praha 1954, V. Kral : 0 Masarykové a Beneáové kontrarevoluCní protisovètské politice, Praha 1954. 3 Pfehled Öeskoslovensk^ch dëjin III. 1918—1945 These. Szerk. MUoä Gosiorovsky és a szerk. bizottság. Praha 1956. 26 Századok