Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - O československé zahraniční politice 1918–1939 (Ism. Kovács Endre) 608

608 TÖRTÉNETI IlíODALOM szlovák mozgalom ellenzékében, s teljesen együtt haladtak ktúrral később a magyar szabadságharc elleni küzdelemben is.29

Nyilvánvaló tehát, hogy nem lehet külön csoportosulásnak felfogni Francisci és Král kritikáját, mely a szabadságharc előtti néhány esztendő politikájára vonatkozik csak, sem korábban, sem később hasonló fellépéssel nem találkozunk, s ez a kritika e néhány évben sem szélesült ki egy önálló politikai iránnyá, hanem csak két-három magánlevélben jutott kifejezésre. Ez pedig semmiképpen sem nevezhető még csak zászlóbontásnak sem, amelyre Francisci ós Král híveinek erejük sem lett volna, ha egyáltalán törekedtek is egy külön csoport létrehozására, amiről egyébként semmiféle tudomásunk sine?. Ε csoport kialakulását nehezítette volna a Lőcse és Pest közötti távolság, azoknak a városoknak a távolsága, ahol Francisci és Král működött, s ahol Francise ira ós Králra is hatott a lengyel s a magyar demokratikus mozgalorç/. Francisci és Král jogos kritikája ellenére a szlovák nemzeti mozgalomnak, amelyet ebben az időben a Stúr vezette csoport reprezentált, mégis az volt a oélja, hogy a szlovák nemzeti célkitűzések számára megnyerje a szlovák nép széles tömegeit. A szlovák nemzeti mozgalom e célkitűzését azonban valóra váltani nem tudta, de ez a helyes politika, a nép felé fordulás hozzájárult a szlovák mozgalom fellendüléséhez, s a széles népi megmozdulásokhoz 1848 tavaszán. Ε vitával kapcsolatban — befejezésül — legyen szabad egy megjegyzést tennünk. Marxista történészek között is lehetnek nézeteltérések, de ezeket a nézetek alapvető azonossága alapján meg lehet oldani. Megeshetik, hogy magyar és szlovák marxista történészek részkérdésekben nem értenek egyet egymással, amiképpen magyar illetőleg szlovák történészek is vitatkozhatnak egymás között. Messze vagyunk tehát azoktól a vitáktól, amelyeket a burzsoá történészek folytattak egymással, s amelyek nem hozhattak megoldást, mert a szembenálló felek egyformán a maguk nacionalista platformját képviselték. ARATÓ ENDRE 0 CESKOSLOVENSKÉ ZAHR1NICNÍ POUTICE 1918—1939. SBORNÍK STATÍ (Praha, 1956. Szerk. Vladimir Soják. 446 1.) A CSEHSZLOVÁK KÜLPOLITIKA 1918—1939 KÖZT. CIKKGYŰJTEMÉNY Az utóbbi években a C3eh ós a szlovák történészek közös erőfeszítéseinek gyümölcseként rendre jelennek meg a München-előtti Csehszlovák Köztársaság gazdasági ( és politikai történetére vonatkozó dokumentumkiadványok ós feldolgozások. A köztársaság polgári demokratikus szakasza már csak azért is az érdeklődés középpontjában áll, mivel a korabeli burzsoá történetírás és publicisztika olyan hazug legendaszövevény -nyel vette körül az első Csehszlovákia hivatalos vezetőit, annyira homályba burkolta a tények igazi értelmét, hogy itt csak a marxista történészek illúzióktól mentes, következetesen tárgyilagos és a lényeget felfedő munkája teremthet hamisítatlan képet az adott korszakról. A oseh történészek néhány évvel ezelőtt megkezdték az adatfeltáró munká't és ennek során különösen két irányba vágtak utat a további kutatásoknak : egyrészről a cseh forradalmiság jelentkezését, konkréten pedig a Csehszlovák Kommunista Párt létrejöttét és a 20—30-as években folytatott lankadatlan harcát elevenítették fel,1

másrészről igen erélyesen szálltak harcba az első Csehszlovák Köztársaság burzsoá " Vö. ezzel kapcsolatban D. liapant: Slovenské povstanie roku 1848—49 (Povstanie septembrové). Turíiansktf Sv. Martin, 1947. 3. k. 241—295. 1. (Franciscire vonatkozó adatok). Maga Matula is rámutatott arra, hogy Francisci a magyar szabadságharccal szemben harcoló szlovák önkéntes csapat kapitánya volt, 9 később a szabadságharc után meg is tagadta forradalmi nézeteit (Historicky Öasopis, 1958. 218.1.). D. Rapant i. műve folytatása (Zimná vyprava. Bratislava, 1956. 1. k. 428—429.1.). Milan Pisul: Jankó Král. Zivot a básnické dielo. 171.1. (Krárra vonatkozó adatok). A fentieken kívül még sok hasonló és jól ismert tényre lehetne hivatkozni. Ε kérdéssel kapcsolatban meg szeretném jegyezni azt is, hogy Francisci szabadságharc utáni tevékenysége semmiképpen sem volt hasonló egy forradalmi demokrata munkásságához. Francisci —• amint ez köztudomású — a cári Oroszországra orientálódó Szlovák Nemzeti Párt egyik vezetője volt, pedig a forradalmi demokraták a polgári forradalom vagy a felülről végrehajtott polgári reformok után is forradalmi demokraták maradtak (gondoljunk Herzenre vagy másokra). 1 Az idevágó legfontosabb munkák közé tartoznak : J. Vesel}: Ο vzniku a zaloáení KSŐ, Rovnost 1953, Zaloiení Komunistické Strany Ceskoslovenska, Sbornik dokumentû ke vzniku a zaloáení KSC (1917—1924). Státní Nakl. Polit. Liter. 1954, K. Gajan: Pfispévek ke vzniku KSC, Státní Nakl. Polit. Liter. 1954, Za boläevickou orientaci KSÍ, Praha 1953, Za chléb, práci, pûdu a svobodu, Praha 1954, Na obranu republiky proti faäizmu a válce, Praha 1954.