Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A Štúr-évforduló alkalmából megjelent kiadványokról és a szlovák nemzeti mozgalom néhány problémájáról (Arató Endre) 603

TÖRTÉNETI IRODALOM 603 A STŰR-ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL MEGJELENT KIADVÁNYOKRÓL ÉS A SZLOVÁK NEMZETI MOZGALOM NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL 1955 októberében volt Stúr születésének 140., s 1956 januárjában halálának 100., az általa szerkesztett lap, a Slovenskje Národűje Novini megindulásának pedig 1955 augusztusában volt a 110. évfordulója. Ezek a jubileumok alkalmat adtak a szlovák társadalomtudományok marxista művelőinek, s közöttük elsősorban a történészeknek, hogy a szlovák nemzeti mozgalom bonyolult időszakát s ebben Stúr szerepót, jelentőségét, tevékenységének egészét tisztázzák, természetesen úgy, hogy Stúr munkásságára s e korszakra vonatkozóan új anyagot is feltárjanak. A szlovák tudósok ezt a feladatot jól megoldották, s olyan képet rajzoltak Stúrról és a szlovák nemzeti mozgalomról, amely mentes a múlt nacionalista torzításaitól és kiküszöböli a korábban itt-ott megnyilvánuló „baloldali" hibákat is. Ez a kép alkalmas arra, hogy öregbítse a szlovák nép szocialista hazatiságát ós egyben csapást mérjen a szlovák burzsoá nacionalizmus még meglevő maradványaira is. Az ez alkalomból megjelent legjelentősebb munka a S túr-gyűjteményes kötet volt.1 Ε kötet az 1955. december 5 — 7-e között megtartott konferencia anyagát, referátumait, s az ezekhez kapcsolódó kisebb-nagyobb hozzászólásokat tartalmazza. Ε gyűjteményes munka, amely Stúr személyét állítja a középpontba, négy részre tagolódik. 1. Stúr élete és világnézete. 2. Stúr harca a szociális haladásért. 3. Stúr szerepe a szlovák nemzettéválás folyamatában ós a XIX. század negyvenes éveinek nemzeti mozgalmában. 4. Stúr harca a népek barátságáért. Ez utóbbi témakör a cseh és a szlovák, valamint a szlovák—szláv kapcsolatokat ölelte fel. Fontos vállalkozás Stúr válogatott műveinek öt kötetben való kiadása. Az első kötet Stúrnak már jórészt többször kiadott, s_a Slovenskje Národűje Noviniba írt cikkeit tartalmazta.2

A második kötetben Stúr különböző munkáiból a szláv kölcsönösségre és a szlávok összefogására vonatkozó részleteket, kisebb írásokat gyűjtötték össze. A kötethez Vladimir Matula írt utószót (Ludovít Stúr a slovanská vzájomnost).3 A harmadik köret is szláv vonatkozású és Stúr 1852-ben írt és Milos Obrenovicnak ajánlott tanulmányát tartalmazza a szlávok népmeséiről és népdalairól (O národnych povestiaeh a piesúach plcmien slovanskych). Ε kötet még kisebb, s több Stúr által írt a néprajz körébe vágó recenziót is közölt. Az utószót Viktor Kochol írta (Stúr a Iudová slovesnosí).4 A következő kötethez, amely Stúrnak cseh és szlovák nyelven írt verseit gyűjtötte össze, Milan Piëut írt előszót (Ô nedocenenej poézii Ludovíta Stúra).5 Az ötödik kötet Stúrt mint a szlovák nyelvtudomány kiváló művelőjót és a szlovák irodalmi nyelv megteremtéséért folytatott küzdelem következetes harcosát mutatja be. A kötetet Vincent Blanár utószava zárja be (Jazykovedné dielo Ludovíta Stúra).5a

Az öt kötet anyagának kiválogatását és sajtó alá rendezését, a bibliográfiai és a magyarázó jegyzeteket Jozej AmbruS készítette elő, kivéve az első kötet magyarázó jegyzeteit, amelyeidet J. V. Ormis írt. Ε sorozat inkább népszerű, mint tudományos célokat szolgál. Ez kifejezésre jut abban is, hogy a Stúrnak már több, nem egykorú kiadásban is közzétett művét mégegyszer megjelentették, illetőleg többször csak egy-egy részletet közöltek Stúr műveiből. Ennek ellenére valamennyi kötet apparátusa minden tudományos igényt kielégít, ami elsősorban Jozef Ambrus gondos munkáját dicséri. Nagyobb jelentőségű, s kimondottan tudományos vállalkozás volt Stúr leveleinek két kötetes kiadása.6 Ε két kötet a sajtó alá rendező és a rendkívül pontos, gazdag, igen értékes és sokrétű jegyzeteket készítő Jozej AmbruS kitűnő munkája. A kötet összeállítója rendkívüli alapossággal adta ki a több levéltárból és a rengeteg szétszórt, nehezen hozzáférhető, jórészt folyóiratokban, valamint a különböző levelezéseket tartalmazó kiadványokban összegyűjtött Stúr-leveleket. Kijavította a korábbi kiadások hibáit, s ezt az egyes levelekhez kapcsolódó jegyzetekben külön megjelölte. A kötet értékét és használhatóságát emeli a címzettek rövid életrajzát tartalmazó névmutató. 1 Ludovít Stúr, Zivot a dielo 1815—1856. Sbomík materialov konferencie Historického ústavu Slovenskej Akademie vied. Bratislava, 1956. 2Politické staty a prejavy. Bratislava, 1956. "Slovania, Bratia. Bratislava, 1956. •Slovanská Tudóvá slovesnost. Bratislava, 1955. ' Básne. Bratislava, 1954. •a Slovenéina naêa. Bratislava, 1957. • Listy Ludovíta Stúra 1834—1843. 1. k. Bratislava, 1954 ; 1844—1855. 2. k. Bratislava, 1956. Hadd jegyezzük meg, hogy Ambrusnak figyelmét egy fontos kiadvány elkerülte, amelyben Stúrnak a horvát értelmiségiekhez írt levelei találhatók. A Gradja za povijest Knjzevnosti Hrvatska 19., 1950-ben megjelent kötete közli Dragojlo KuSlan levelezését (163—217.1.), ahol Stúrnak egy 1849 elején keltezett levelét olvashatjuk.