Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - Chronologia Polska (Ism. Perényi József) 595
TÖRTÉNETI IRODALOM 595 CHRONOLOGIA POLSKA Szerk. Br. Wlodarski (Warszawa, I'ai'istwowc Wydawnictwo Naukowe. 1957. 491 3.) A lengyel akadémia Történettudományi Intézetének vezetősége már régebben felsimerte, hogy a történeti segédtudományok fejlesztésének milyen nagy jelentősége van mind a mindennapi történész kutatómunka, mind pedig az új történészgeneráció képzése szempontjából. Ezért elhatározta, hogy T. Mantcuffelnek, az intézet igazgatójának és a varsói egyetem tanárának irányítása alatt egy segédtudományi kézikönyv sorozatot ad ki. Ε sorozat első kötete az ismertetett kortani munka. Hogy milyen fontos és mennyire szükséges egy ilyen kézikönyv kiadása, saját tapasztalatainkból tudjuk. Knauz különben elavult kortana könyvtáraink féltékenyen őrzött kincsévé vált, és Szentpétery kicsiny, de hasznos és nélkülözhetetlen oklevéltani naptára is könyvészeti ritkaság. A feudalizmus korának szakemberei, ha régi példányuk elpusztult, nem tudják pótolni, az egyetemről pedig fiatal kutatók és tanárok százai kerültek ki az elmúlt években, kiknek számára Szentpétery naptára elérhetetlen kívánság. Ha egy középkori dátumot vagy más kortani problémát akarnak megoldani, könyvtárba kell menniük, hogy egy pár perces munkát el tudjanak végezni. És a vidékiek? Számukra az ilyen problémák megoldhatatlanok maradnak. Ez volt a helyzet mostanáig Lengyelországban is. Most azonban a legégetőbb szükségletet már kielégítették, s a kortanon kívül hamarosan megjelenik egy geneológia, amit több más kézikönyv (forrástan, levéltártan, paleográfia, muzeológia stb.) ' fog követni. Az ismertetett munka előszava hangsúlyozza, hogy a segédtudományok művelőinek a száma az elmúlt évtizedben Lengyelországban erősen csökkent, s azoknak a munkáknak a színvonala, amelyekhez alapos segédtudományi előképzettség szükséges (véleményem szerint pedig ilyennek tekinthető minden munka, amely a XVI. század előtti történettel foglalkozik), lesüllyedt, minek oka nem utolsó sorban megfelelő modern segédtudományi kézikönyvek hiányának tulajdonítható. Az ismertetett munka terjedelmes elméleti részben ismerteti a kronológia fogalmát, majd történeti áttekintést ad e diszciplína fejlődéséről. Ezután röviden időszámításunk csillagászati alapjait tárgyalja, majd rátér az egyes naptárrendszerek részletes ismertetésére. A Juliánusz-féle naptár mellett foglalkozik a Gergely naptárral, továbbá a mohamedán időszámítással ós a francia forradalom naptárrendszerével. Ezután a legnehezebb kérdések következnek: az évkezdetek, hónapbeosztások stb. Az elméleti rész az egyházi naptár kialakulásának és felépítésének problémáival záródik. A munka ezután a középkori lengyel naptárrendszereket ismerteti egyházmegyék szerint, az eltérések pontos megjelölésével. Ilyen eltérések természetesen inkább csak a szentek napjainál vannak, mert egyes egyházmegyékben ugyanazon a napon más és más szent napját ünnepelték, sőt az is előfordult, hogy ugyanazon szent napja megyénként más napra esett. A közölt összeállítások alapján a történész, amennyiben a forrás provenienciáját ismeri, biztosan meghatározhatja a szentek nevével, hónapok és napok megjelölése nélkül szereplő dátumokat. Ugyancsak megtaláljuk a könyvben az egyes szerzetesrendek és a német lovagrend által használt ünnep-listákat is. A fennmaradt legrégibb lengyel naptárak ismertetése után két terjedelmes jegyzék következik. Az egyik a katolikus egyház, a másik a pravoszláv egyház naptáraiban szereplő összes szentek (ünnepek) betűrendes névsorát tartalmazza, pontos napi megfelelőikkel. Számunkra elsősorban az utóbbi összeállítás fontos, mert ezt használták nálunk az ukránok, a románok és a szerbek, és eddig nem állt rendelkezésünkre könnyen hozzáférhető modern összeállítás. A könyv második részét a legkülönbözőbb részletes kronológiai táblák foglalják el, melyek között ott találjuk a római és a mohamedán időrendi táblázatokat is. Ez utóbbiak ismét nagy szolgálatokat tesznek nekünk is, mert pótolják a ritka és igen drága közismert táblázatokat. A táblák általában mind könnyen kezelhetők, sajtóhiba alig fordul elő bennült. A könyv utolsó hatvan oldalát különféle (fejedelmi, királyi, köztársasági elnöki) névsorok foglalják el. A lengyel uralkodók (részfejedelmek is) mellett ott találjuk a lovagrendi nagymesterek, a német királyok és császárok, az osztrák, a cseh, litván, orosz, krími, román, török stb. uralkodók és államférfiak jegyzékét, hogy a pápákról és a lengyel püspökökről ne is beszéljünk. A névsorok teljesek és napjainkig mennek. Szerepelnek a magyar uralkodók és államfők is. Sajnos e listában több — kisebb — pontatlanság is található, aminek talán az az oka, hogy összeállítója elavult forrásokat, első-25*
