Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Történeti irodalom - Mehring; Franz: Marx Károly életrajza (Ism. Jemnitz János) 589

TÖRTÉNETI IRODALOM 589 dául az egész korszak kulturális fejlődésének problémái. Az erre vonatkozó anyagot az időrendi csoportokon belül könnyűszerrel megtalálja. Az a tény, hogy a szerkesztők az anyaggal együtt máris közzétették a részletes mutatókat, különben is roppantul megkönnyíti a kötet használatát, voltaképpen lehetővé teszi, hogy az olvasó az anyagot pilianatokon belül megtalálja, akár tárgy szerint, akár időrendben, álcár a szerző szerint, akár tárgyalt személy szerint keresse. A művelődéstörténeti anyagot a szerkesztők kénytelenek voltak erősen megrostálni, hiszen különösen az irodalomtörténet és a tudománytörténet teljes anyagának a felvétele mérhetetlenül felduzzasztottá volna a kötetet. Itt tehát csak azokat a munkákat vették fel, amelyek a történész számára is érdekesek és fontosak, az egyes személyekre vonatkozó munkáknál kellett viszont a legszigorúbb válogatást végrehajtani és ezek legnagyobb részét kihagyni. A bibliográfiákat viszont mindig felvették, és így, ha közvetett úton is, voltaképpen erről az anyagról is kap tájékoztatást az olvasó. Igen nagy viszonylag az emlékiratoknak és visszaemlékezéseknek a száma, és különösen fontosnak kell tartanunk, hogy ezek közlésében a szerzők az adott határokon belül a teljességre törekedtek. A bibliográfia használatát e vonatkozásban az is megkönnyíti, hogy egy-egy visszaemlékezés szerzőjét az olvasó a szerzők és a tárgyalt személyek mutatójában egyaránt megtalálja. Összefoglalóul újból hangsúlyoznunk kell, milyen értékes és hasznos munkát végzett a Társadalomtudományi Alapkönyvtár ennek a kötetnek az összeállításával. Reméljük, hogy előbb vagy utóbb sor kerül azoknak az igényeknek a kielégítésére is, amelyeket a Századok fentebb említett ismertetése vetett fel. A Szovjetunió és a külföld történészei abból is olyan hasznot húzhatnának, mint a már megjelent kitűnő bibliográfiából. NIEDERHAUSER EMIL T FRANZ MEHRING : ' MARX KÁROLY ÉLETRAJZA (Budapest, Gondolat Kiadó. 1957. 661 I.) t A kristály a napsugarakat különböző színekre bontja, s a szemlélő különböző színárnyalatokat lát, ha a kristályt más és más oldalról közelíti meg. Az emberiség \/ történetének nagy alakjairól készült sikerült életrajzoknál hasonló jelenséggel találkozunk. Franz Mehringnek Marx Károlyról írott életrajzával kapcsolatban nem szűkι séges bizonyítanunk, hogy ilyen esettel állunk szemben. Már a könyv első megjelenése igen nagy érdeklődést váltott ki a nemzetközi munkásmozgalomban, és így érthető, hogy a munkáról különböző vélemények hangzottak el. Clara Zetkin a későbbiekben nagyszerű bizonyítványt állított ki az életrajzról : „nem jóindulatú iskolás gyakorlat, amelyben a kis szellem a nagy előtt kritikátla• nul meghajlik, hanem igazi mestermű. Ebben az életrajzban — írja — egy .Marx által átformált szellem állított a mesternek és magának örök emléket" (Clara Zetkin: Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht, Franz Mehring). A korabeli német szociáldemokrata sajtóban a könyvet Heinrich Cunow ismertette a Neue Zeit 1918 júniusi számában. Érdemileg a német nyomdokokon haladt az az ismertetés is, amely az első magyar kiadás után a Szocializmus 1925 decemberi számában jelent meg Péter Géza tollából. Ezek az ismertetések meghajolnak F. Mehring nagy tudása, ragyogó stílusa előtt, érdemének tudják be, hogy a szerző szembe mert szállni a pártban kialakult dogmákkal, életre tudta kelteni, meg tudta rajzolni Marx emberi, érzelmi vonásait. Heinrich Cunow ismertetése jóval mélyebb, mint Péter Gézáé. Cunow számonkéri Mehringtől, hogy Marxot túlságosan mozgalmi politikusként mutatta be, és a tudós ennek következtében háttérbe szorult. Kifogásolta, hogy Marx filozófiai, politikai gazdaságtani munkássága nem nyert kellő megvilágítást, az osztályharc elméletéről adott kép helyenként felületes (mivel Mehring megelégedett a Weydemcyer levélre való utalással, amelyből olyan következtetést lehet levonni, mintha a kapitalizmust megelőző társadalmi formációkra vonatkozóan Guizot-Thierry és Marx osztályharc-elmélete azonos lenne), végül Cunow szerint Mehring Marx újságírói tevékenységét sem mutatja meg elég alaposan. Több kritikai észrevételt Cunow nem tett (Péter Géza egyet sem). Kautskyék kritikájáról F. Mehring előszavában és a könyvhöz írt megjegy-