Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Történeti irodalom - A régi lengyel állam (Ism. Perényi József) 582

584 TÖRTÉNETI IlíODALOM Mi a magunk részéről éppen ezért nem is kívánunk itt a szerzővel vitatkozni, jóllehet az ún. „szomszédsági faluközösség" és a feudális úri osztály kialakulásával kapcsolatban eltérő nézeteink vannak. Általában csak annyit szeretnénk megjegyezni, hogy a társadalmi fejlődési folyamatot szerintünk eleinte túl gyorsnak (VI—VII. század) ábrázolja, majd elnyújtja, s mindezt azért, mert a lengyel törzseknél megfeledkezik a katonai demokrácia koráról. Mi a folyamatot fordítva képzeljük el, véleményünk szerint a birtokos osztály kialakulása kezdetben lassú, majd a fejlődés a katonai demokrácia korszakában, a Vm—IX. században egyre gyorsult . Igaz, hogy a lengyelek esetében erre nincsenek írott források, a korszak rablóhadjáratai nem írásbeliséggel bíró idegenek ellen folytak. De vajon nem lehetne-e ezt a korszakot a lengyel törzsek egymás elleni harcával azonosítani, amivel különben a könyv elég részletesen foglalkozik? A negyedik fejezet a IX—X. századi gazdasági fejlődést ábrázolja. A régészeti anyag ebben a korban hirtelen megnő, sőt írásos források is találhatók már, és így a kép az előző korszakhoz képest részletesebbé, színesebbé válik. A kérdés csak az, hogy nincs-e itt egy kis elrajzolás, a viszonyoknak a valóságosnál egy kissé fejlettebb ábrázolása. Itt elsősorban a városokra gondolok, melyeknek szerző igen nagy szerepet tulajdonít. Ugyancsak kissé hihetetlennek hangzik a liáromnyomásos rendszernek a X. század közepén történt elterjedése is. A bizonyítékul felhozott forráshely (Ibn Jakub) ezt bizony sehogy sem bizonyítja : „Kétszer vetnek egy évben : késő nyáron és tavaszszal és két termést takarítanak be." A szöveg filológiai elemzése nem teszi lehetővé, hogy itt háromnyomásos rendszerről beszéljünk. Csodálatos is lenne ez, hiszen még Nyugat-Európában sem általános e korban. Természetesen tudom, hogy a szerző állításai nagy részét a hatalmas lengyel régészeti irodalomra építi. A nehézség azonban ott mutatkozik, hogy a lengyel régészeti irodalomban e kérdések még koránt sincsenek tisztázva, az ellentétes vélemények harcának korában élünk, és így e forrásmunkákat csak erős kritikával szabad felhasználni. Az ötödik fejezetben kerül sor a lengyel állam kialakulásának a bemutatására. A kérdésnek hatalmas irodalma van, s a szerző azt ügyes kézzel használja fel. Egy ilyen rövid ismertetés keretei között sajnos, még vázlatosan sem ismertethetjük a szerző eredményeit, a bonyolult kérdést nem ismerő magyar olvasó számára. Ehhez sokkal nagyobb helyre volna szükségünk. Itt csak egy ellenmondásra hívjuk fel a figyelmet. A nagybirtokos osztály és a nagybirtok a szerző szerint már megvolt a VIH—IX. században is, s most mégis újra való kialakulásukról beszél, amikor is a fejedelmi kíséret tagjainak földbirtokossá válásával foglalkozik. Bár e látszólagos ellentmondás pontosabb fogalmazással könnyen eltüntethető, még mindig hiányérzetünk maradna, mert kevés szó esett előzőleg a fejedelmi birtok és hatalom kialakulásáról, és általában a politikai és hadi funkciókból folyó hatalom földbirtokban és függő viszonyban (jobbágyság) történő matcrializálódásáról. A hatodik fejezet a lengyel állam külpolitikájával, a németekkel és oroszokkal kialakuló viszonnyal, míg az utolsó fejezet a XI. századi válságjelenségekkel, antifeudális felkelésekkel, majd a feudális viszonyok végleges megszilárdulásával foglalkozik. Az írásos források szaporodásával a történész helyzete e korban egyre könnyebbé válik. Koroljuk itt a meglevő forrásokra és a terjedelmes irodalomra támaszkodva néhány vonással felvázolja a problémákat, majd biztos kézzel megoldja azokat. Olvasói azzal az érzéssel teszik le a könyvet, hogy kis terjedelme ellenére sok kérdésre választ adó, az eddigi ismereteket jól összefogó ós nem egy helyen új szempontokat felvető alapos munkát olvastak. Ε kis munka bizonyítéka annak, hogy szerzője a tudományos népszerűsítő műfajban is megállja a helyét. Elejétől végig érdekes, gyorsan gördülő, a figyelmet állandóan ébren tartó, élvezettel olvasható munkát alkotott, amely a szakember számára is jól használható segédeszközt nyújt. PERÉNYI JÓZSEF