Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Arató Endre: Magyar; cseh és szlovák munkások együttműködése a Nagy Októbert követő forradalmi fellendülés időszakában (1917–1920) 49
54 ARATÓ ENDRE leszerelnie, s a maga érdekkörébe vonnia. Ebben a folyamatban jelentős szerepet kapott a nemzeti illúzió, az e napokban megszületett önálló köztársaság hamis féltésének illúziója. Ezt az illúziót sikerült Masaryknak és csoportjának kihasználnia. Masaryknak — mint láttuk — korábban is volt befolyása a munkásmozgalomban, és ez a befolyás csak sokszorosára nőtt, amikor az emigrációból hazatért. S a polgárság nem hagyta ki ezt a lehetőséget, glóriát font Masaryk feje köré, s a köztársaság megteremtőjének kiáltotta ki. Nemzeti jelszavain kívül e csoport, s főként Masaryk burzsoá demokratizmusa nemcsak a kisembereket, de a munkásosztály jelentős részét is megtévesztette és eltérítette a szocialista köztársaságért folytatott harctól.16 S éppen itt, ezzel a kérdéssel kapcsolatban a polgári forradalomból a szocialista forradalomba való átn/jvés lehetőségeinek vizsgálata kapcsán tapasztalhatjuk a két ország, Csehszlovákia és Magyarország közötti különbséget, amely természeteseid Q munkásmozgalom fejlődésére is rányomta a bélyegét. Hazánk is ekkor. 1918 októberében lesz : — ugyancsak polgári forradalom eredményeként — önálló, s ezt a tényt lebecsülnünk nem szabad, de nem feledkezhetünk el a vesztes háború következményeiről sem, az így aílkult helyzet nem hasonlítható a csehszlovákiai nemzeti illúziókhoz. S ez utóbbi körülmények különösen alkalmasak voltak arra, hogy a nemzeti demagógia hatásaként elhomályosuljanak az osztályellentétek, összekuszálódjanak a nyilt frontok : a burzsoázia és a munkásosztály egymással szembenálló barrikádjai. A nacionalizmusnak ezt a mérgét Magyarországon 1918—19-ben sokkal kisebb eredménnyel lehetett adagolni, mint Csehországban, a rçagyar munkásosztály éppen az. adott feltételek között kevésbé volt fogékony a nacionalista uszítás befogadására, mint a cseh .munkásosztály, s ez kétségtelenül kedvezőbb talajt biztosított a proletár forradalomba való átnövés számára Magyarországon, mint Csehországban. S a szocialista forradalomba való átnövés kérdése kapcsán a cseh és a magyar munkásmozgalom összehasonlítása újabb tanulságokra hívja fel a figyelmet. Hasonló vonás volt a szociáldemokrata ellenzék, a baloldal fellépése a két párton belül szinte egyazon időben. Ismeretes, hogy nálunk az 1907. évi pártkongresszuson bontották ki először zászlaikat az ellenzéki erők.17 Csehországban erre két évvel később, az 1909. évi IX. kongresszuson került sor.1 8 Hogy volt-e a magyar és a cseh ellenzék között kapcsolat, fellépésük összefüggésben állt-e egymással, erre a kérdésre csak a további kutatások adhatják meg a választ. Mindenesetre valószínűnek látszik az, hogy csehországi német közvetítésről lehet szó. A német baloldal által befolyásolt reichenbergi (libereci) német pártszervezet Karel Kreibich vezetésével igen élesen bírálta az Osztrák Szociáldemokrata Párt politikáját, s ennek hatása kétségtelenül érvényesülhetett mind a cseh, mind pedig a magyar pártban. Ezt látszik bizonyítani a magyar ellenzék kiváló vezetőjének, Alpári Gyulának későbbi kapcsolata a reichenbergi szervezettel. Karel Kreibich a vele folytatott beszélgetésem során felhívta a figyelmet erre a nagyfontosságú kapcsolatra, amely nagyrészt abból állt, hogy Alpári németországi útjai során, amikor 16 Uo. 132—140. 1. 17 Simon Péter—Pölöskei Ferenc—Galántai József·. Magyarország története 1900—1917. Bpest. 1968 (egyetemi jegyzet). 102.1. ; A magvarországi munkásmozgalom 1848 —1917-ig. 91 — 96., 107—111.· 1. 18 Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmének áttekintése. 70., 72 — 74., 77-79. L
