Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Arató Endre: Magyar; cseh és szlovák munkások együttműködése a Nagy Októbert követő forradalmi fellendülés időszakában (1917–1920) 49
MAGYAR, CSEH ÉS SZLOVÁK MUNKÁSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 55 a lipcsei és a brémai baloldallal lépett összeköttetésbe, meglátogatta őket is, és nem egyszer közvetített a németországi és az ausztriai baloldal között. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Alpárinak a magyar szociáldemokrata vezetőséget bíráló cikkeit a lipcsei ós a brémai szociáldemokrata lapok közölték.) Ennek a német—osztrák—magyar együttműködésnek iésze lehetett a magyar ós a cseh balszárny közötti kapcsolat. Alpárinak és a reichenbergieknek ez az együttműködése a világháborút követő forradalmi fellendülés időszakában is fennmaradt, sőt a Tanácsköztársaság után, a német baloldal harcaiban és a csehszlovák baloldallal való egyesülés előkészítésében is fontos szerep jutott a már kommunista Alpári Gyulának.1 9 Acseh baloldal azután közvetlenül a világháború előtt és alatt erősödött, ásTégyik legforradalmibb központja Antonin Zapotöcky vezetésével Ivladnóban működött. A cseh baloldal azonban a magyarországinál gyengébb volt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a csehszlovák párt a magyar kommunista pártnál később (1921-ben) alakult meg, s ez is természetesen egyik legfőbb oka volt annak — Magyarországtól eltérően —, hogy a polgári demokratikus forradalom nem nőtt át szocialista forradalomba, A cseh baloldal további, s már jelentős megerősödése csak a köztársaság megalakulása utáni harcok során következett be, azokban a küzdelráekben, amelyek az új állam szocialista jellegéért s a Magyar Tanácsköztársaság elleni intervenció megszüntetéséért folytak. Tehát Csehországban a balszárny akkor jut jelentősebb szerephez, amikor Magyarországon már megalakult a kommunista párt. S a balszárnynak ez a megerősödése Csehszlovákia Kommunista Pártja közvetlen megalakulásának volt az előzménye.20 Még ennél is jelentősebb különbség, aminek ugyancsak megvolt a maga hasonló fontos következménye: az oroszországi hadifoglyok magatartása, állásfoglalása. Szovjet-Oroszországban a forradalmak kirobbanásának időszakában nagyszámú cseh ós szlovák hadifogoly ólt, akik a magyar katonáktól eltérően tízezerszámra adták meg magukat a cári csapatoknak és hagyták el a gyűlölt Monarchia zászlait. Ezenkívül a cári Oroszország különböző területein ós városaiban voltak cseh kolóniák is, amelyek még az első világháború alatt keletkeztek. Tehát a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának előzményeihez hasonlóan, az oroszországi cseh és szlovák hadifoglyokra is jelentős szerep várt a csehszlovák párt megalakításában. S valóban sokan közvetítették és terjesztették is a leninizmus eszméit hazájukban, s visszatérésükkel különösen megerősödött a szociáldemokrata baloldal. Mégis, ha összehasonlítjuk a szovjet-oroszországi csehszlovák ós magyar hadifogoly-mozgalmat, azt Tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi lényegesen erősebb volt. S ennek ismét a nacionalizmus felszítása, a hamis nemzeti illúzió volt az oka. Ε demagógiának kedvezett a csehszlovákok sajátos helyzete a cári, majd Szovjet-Oroszországban. A csehszlovák kolóniák tagjaiból meg a- háború elején alakult egy önkéntes cseh katonai alakulat, amely a cári Oroszország mellett harcolt, és ez önmagában véve is tükrözte az oroszországi cseh kolónia cárizmus iránti szimpátiáját. Később, főként 1916 második felétől kezdve —· eltérően természetesen a magyar hadifoglyoktól — az antant nyugati hatalmaira támaszkodó Csehszlovák Nemzeti Tanács Masaryk 19 Ezeket az adatokat Karel Kreibich közölte az 1953 januárjában, Prágában vele folytatott beszélgetésem során. 20 Jindfich Ve.s el y : A CSKP keletkezéséről és megalapításáról, Pozsony. 1953. 111 — 125., 138 — 153. 1.
