Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Arató Endre: Magyar; cseh és szlovák munkások együttműködése a Nagy Októbert követő forradalmi fellendülés időszakában (1917–1920) 49
50 ARATÓ ENDRE mutatják, hogy ebben a közös történetünk igen fontos kérdésében szakítottak nacionalista hagyományaikkal, s világosan látják, hogy az akkori nemzeti célkitűzéseiket az európai haladás, a proletárforradalom mércéjével kell mérniök, s ez a múlt értékelésében is parancsolóan írja elő a hamis nemzeti törekvések igazolása helyett azok alárendelését az európai haladás ügyének. Tehát a Magyar Tanácsköztársaság és az új, kétségtelenül a ..nemzeti szabadságot biztosító Csehszlovákia viszonyának a megítélésében még a nemzeti elnyomás alól felszabaduló cseheknek és szlovákoknak is a proletárforradalom„a magyar tanácshatalom mellett kell állniok.S a cseh elvtárs szavai végül arra is felhívják a figyelmet, hogy az ún. negatív kapcsolatok elemzése is nagy tanulságokat rejt magában. Vizsgáljuk meg tehát népeink együttműködését s a nacionalizmus által összekuszált frontvonalakat is, amelyeket a kommunistáknak az események során azért nem egyszer szívós propaganda munkával sikerült kibogozniok. zsoá nacionalista elemek befolyása még érvényesült, s ez semmiképpen sem kedvezett a Magyar Tanácsköztársaságra szórt burzsoá rágalmak visszaverésének. Mégis Gosiorovsky a felszabadulás után elsőnek vállalkozott erre, és kisebb cikkeiben alapjában, hibás nézetei ellenére, eredményesen vette fel a harcot a burzsoá vádakkal szemben. Madarská komúna a slovenské robotnictvo. Nővé Slovo 1949. márc. 19. A Magyar Tanácsköztársaság 30. évfordulójára. Uj Szó 1949. márc. 19., Na 30. vyrocie sovietov na Slovensku. Pravda 1949. jun. 16. (Itt természetesen nincs hely arra, hogy a csehszlovák kommunistáknak a két világháború közötti állásfoglalásával foglalkozzam. Ők már ebben az időben harcoltak a Magyar Tanácsköztársaság marxista értékeléséért.) S tekintetbe kell végül venni azt is, hogy Gosiorovsky nem nacionalista platformról, hanem éppen megfordítva, a szlovák nacionalizmus ellen harcolva, a cseh-szlovák viszony megjavításának törekvésétől áthatva s azt túlhajtva jutott el persze hibás nézetéhez. (A vitáról sokszorosított jegyzőkönyv készült : Stenograficky záznam ζ vedeckej diskusie „0 Slovenskej Sovietskej Republike 1919" 1958. szept. 10. Ennek alapján készült M[ichal] Dfzvonik] ismertetése : Diskusia ο národnostnej politike Mad'arskej Sovietskej Republike ν súvislosti so vznikom Slovenskej Sovietskej Republiky ν Űstave Dejiri Kommunistickej Strany Slovenska. Prispevky k déjinám KSC. 1959. 6. sz. 190—194. 1. Ε beszámolónak folytatása e lap még sajtó alatt levő következő számában jelenik meg.) A témánkkal foglalkozó munkák közül megemlítjük Eudovit Holotík : tJloha talianskej a francúzskej vojenskej misie na Slovensku r. 1919. című tanulmányát. Historicky Öasopis 1953. 4. sz. 561 — 594. 1., 1954. 1. sz. 39 — 70. 1., Václav Kral: Intervencní válka öeskoslovenské burzoasie proti madarské sovétské republice vroce 1919. Praha 1954. c. könyvét, valamint Martin Vietor: Slovenská Sovietská Republika ν r. 1919. Príciny jej vzniku a jej vplyv na daläi vyvoj robotnickeho hnutia ν CSR. Bratislava 1955. c. munkáját. Ez utóbbi művek, ha több kisebbnagyobb kérdésben hibát követnek el, mégis valamennyi, éppúgy, mint Gosiorovsky műve, alapjában véve helyesen látja a Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi jelentőségét és igen élesen foglal állást a csehszlovák burzsoázia intervenciós háborújával szemben. Ε marxista történészek tehát nem a saját polgárságuk, hanem a magyar tanácshatalom mellett állanak. Ők voltak az elsők, akik tudományos eszközökkel, hatalmas sajtó- és levéltári anyag megmozgatásával szálltak szembe a burzsoá hamisításokkal. Azóta ez az állásfoglalás még határozottabb, s elmondhatjuk, hogy a magyar és a csehszlovák történészeknek a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság értékelését illetően teljesen azonos az állásfoglalásuk. Ez jutott kifejezésre a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából tartott budapesti tudományos ülésszak csehszlovák előadásaiban is (F. D. Pór : A csehszlovák jobboldali szociáldemokrácia áruló szerepe a csehszlovák burzsoá hadsereg Magyar Tanácsköztársaság elleni intervenciója idején; Martin Vietor : A Magyar Tanácsköztársaság segítsége a proletárdiktatúra megvalósításának kísérletéhez Csehszlovákiában ; Michal Dzvonik : A Szlovák Tanácsköztársaság és az önrendelkezési jog). A napokban látott napvilágot F. D. Por: Mácfarská Sovétská Republika 1919 a její ohlas na Slovensku. Praha. 1959.
