Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1

44 ' NEMES DEZSŐ minden alakult volna másképpen, ha a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság fennmarad. Természetesen sok minden. Csupán azért utalok erre, mert indokolni kívánom, miért kell elutasítani az olyan felfogást, mely szerint a kis Magyar Tanácsköztársaság úgysem tarthatta volna fenn magát, mert elszigeteltségéből nem tudott volna kitörni. Akik ennek történelmi lehetőségét kétségbevonják, azok a Tanácsköztársaság létre jövetelét is elhibázottnak nyilvánítják. Ε nézet szerint szép a forradalmi hősiesség, de a kapitulánsok voltak a „reálpolitikusok". A kapitulánsok árulók, s az árulásban nem „reálpolitikusok" voltak, hanem az antant közönséges kiszolgálói. IV. A Magyar Tanácsköztársaság néhány tanulsága Nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi munkásmozgalom számára is igen jelentősek a Magyar Tanácsköztársaság tanulságai. Közülük hármat kívánok itt kiemelni. Az egyik a forradalom békés győzelme. A 19-es magyar forradalom békésen győzött, mert a burzsoá uralom mind bel-, mind külpolitikailag teljesen csődöt mondott ós csődje párosult a munkásság forradalmi erőinek nagy fellendülésével, nagy túlsúlyba jutásával. Ebben a helyzetben a burzsoázia képtelen volt ellenállni és békésen átadta a hatalmat. A 19-es magyar tapasztalat a szocialista forradalom békés' győzelmének történeti példáját adta, bár ez nem parlamenti úton történt. Bizonyos körülmények között tehát ez parlamenti rendszer nélkül is lehetséges. A történelmi tapasztalat azonban azt is mutatja, hogy ugyanez a burzsoázia, amely a proletárforradalom nagy győzelmétől elalélt, — bukása után — az imperialista hatalmak ösztönzésére és segítségével mfcgkezdi az ellenforradalmi aknamunkát. Aktív ellenforradalmi tevékenységének a kifejlődése függ a külső imperialista támogatástól és attól, hogy a proletárhatalom frontja lazul-e, rós támad-e benne, e réseken behatolhat-e és emberei útján kifejlesztheti-e ott a maga bomlasztó tevékenységét. Ezzel a veszéllyel nemcsak a hatalom meghódítását követő első időszakban kell számolni, hanem később is. Ezt mutatta az 1956-os ellenforradalom, amit a nemzetközi és belső reakció a korábbi magyarországi vezetés hibáit ügyesen kihasználva Magyarországon kirobbantott. A szocialista tábor kifejlődése és megbonthatatlan egysége kilátástalanná teszi az ellenforradalmi kísérletet, de a nemzetközi imperializmus kilátástalan kísérletekbe is beugrathatja azokat a belső ellenforradalmi erőket, amelyek minden reményüket az imperialista hatalmak támogatásába vetik. A másik a komm,unista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése. A 19-es magyar proletárforradalom békés győzelmének egyik alapvető tényezője volt a szociáldemokrata párt áttérése a proletárdiktatúra alapelvére és a kommunista és szociáldemokrata párt egyesülése ezen az alapelven. Az egyesülés elvi alapja tehát helyes volt. A gyakorlati megvalósítás — mely első ízben történt meg a nemzetközi munkásmozgalom történetében — viszont vészes hibákkal terhesen ment végbe. Csupán három ismert jobboldali szociáldemokrata vezér vált ki a pártegyesülés ós a proletárdiktatúra elutasítása miatt a pártból. Reformista