Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay Miklós: A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának kérdéséhez 473
476 SZTJHAY MIKLÓS „Minthogy a földbirtok reformnak parcellázás útján való keresztülvitele sem a földet nem juttatja elég gyorsan az igényjogosultak birtokába, sem a termelés folytonosságát nem biztosítja, mondja ki a közgyűlés, hogy a helybeli igényjogosultak földigényüket szövetkezeti gazdálkodás formájában óhajtják érvényesíteni. . ."2 l Ezzel az indokolással történt a nagybirtok termelőszövetkezeti célra való igénybevétele Somogy megye más helységeiben is.2 2 Amint a fenti adatok világosan mutatják, a termelés érdekeire való hivatkozással megvalósított szocializálásokban az is kifejezésre jutott, hogy a parasztság mindenáron és minél gyorsabban földhöz akart jutni, aminek leggyorsabb megvalósítására éppen a termelőszövetkezetek szervezésén keresztül nyílt mód, hiszen erre, amint láttuk, a Buza Barna-féle földreformtörvény is lehetőséget adott. Ez a törvény azonban csak lehetőséget adott a föld birtokba vétalére ; a döntő a gazdasági cselédség osztályharca volt, a cselédek ugyanis szocializálási követelésük nem teljesítése esetén sztrájkba lépésüket helyezték kilátásba, A cselédség ilyenirányú harcát nagymértékben elősegítette a Kommunisták Magyarországi Pártjának ós a baloldali szociáldemokratáknak a földkérdésben elfoglalt álláspontja, valamint a kérdés megoldásáért folytatott harca is. Mind a Kommunisták Magyarországi Pártja, mind a baloldali szociáldemokraták a parasztság földért folytatott harcát a termelőszövetkezetek szervezésének irányába igyekeztek terelni, azt támogatták, míg a földosztó törekvésekkel szemben nemcsak egyszerűen semleges, de azt határozottan ellenző álláspontot foglaltak el. A Kommunisták Magyarországi Pártja első alkalommal a Budapesti Munkástanács 1918 decemberi ülésén fejtette ki az agrárkérdésre vonatkozó álláspontját. Annak ellenére, hogy a párt agrárjavaslata az összes korabeli tervezet közül messze kimagaslott, elsősorban éppen azért, mert a nagybirtokok kártérítés nélküli kisajátításának alapján állt,, komoly hibákat tartalmazott. Ε javaslat — többek között — a következőket mondja: „A földkérdés lényege ma, amidőn a földosztás jelszava az Sz. D. P. taktikai hibája folytán s a magát radikálisnak nevező burzsoázia parasztfogó céljai szolgálatában a magántulajdon erősítése végett a köztudatba egyelőre kitörölhetetlenül belekerült, csupán az, hogy miként biztosíthatók a mezőgazdasági proletár és félig proletár elemei a proletariátus további forradalmának, s ami ezzel együtt jár— a proletariátus diktatúrájának támogatására. Más oldalról a kérdés lényege abban csúcsosodik ki : miként biztosítható a városi proletariátus élelmiszerellátása a földkérdés megoldásának keretében."23 A Kommunisták Magyarországi Pártjának agrárjavaslata tehát helyesen veti fel a földkérdést, amikor a jelentőségére mindenekelőtt abból a szempontból mutat rá, hogyan támasztja alá politikailag annak megoldása a proletárforradalom győzelmét ; másrészt abból a szempontból, hogyan biztosítja a városi lalossáa élelmiszerrel v.-ló ellátását, T> a kérdésfelvetés, ill. az arra adott válasz egyúttal komoly hibákat is rejt magában. A földkérdést politikailag csak az agrárprolet áriát us, ill. a mezőgazdaság félproletár elemeinek megnyerése szempontjából veti fel és a parasztság más rétegei támogatásának megnyerésére nem törekszik. Sőt a javaslat a mezőgazdasági munkásság és a „parasztok kispolgári rétegei" közötti osztályellentétek élezését tűzi ki célul, tehát nem tesz különbséget a dolgozó parasztok és a kulákság között. Továbbá, az ilymódon helytelenül leszűkített kérdésre sem ad helyes választ, amennyiben figyelmen kívül hagyja, hogy a földosztásnak az agrárproletariátus megnyerése szempontjából is elsőrendű jelentősége van. Ellenkezőleg : a javaslat azt az álláspontot tükrözi, mely szerint a földosztás gátolja az agrárproletariátussal való szövetség megvalósítását. „Minden olyan megoldása a földkérdésnek — állítja a javaslat —, amely a magántulajdon tiszteletben tartásával, vagy éppen erősítésével történik, újabb gátakat állít a falusi és városi proletariátus természetes szövetségének létrejövetele elé, s ezzel gyengíti a proletárforradalom erőit."24 Ugyancsak helytelen választ adott a javaslat a felvetett kérdésre gazdasági szempontból, az ország ellátása szempontjából is. Erre vonatkozólag a következőket tartalmazza : „Emellett — vagyis a proletárforradalom erőinek gyengítése mellett — minden olyan megoldás (vagyis a földosztás) az adott gazdasági helyzetben arra is vezet, hogy a városi proletariátus élelmezését lehetetlenné teszi a városi és falusi lakosság ellent étéinek kiélesítésével."25 A Kommunisták Magyarországi Pártja tehát akkor még nem látta, hogy az adott helyzetben a mezőgazdasági termelés növelése, az ország ellátásának biztosítása is leginkább a !1 P. I. Archívum. TAGYOB 5/1 (40—41) MMTVD V. köt. 644. 1. " Lásd : MMTVD V. köt. 645. 1. magvarázó szövegét·! !a Vörös Űjság, 1918. dec. 18. 21 Uo. " Uo.
