Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay Miklós: A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának kérdéséhez 473

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 475 dalmi erőnek és bátorságnak kétségkívül magasabb fokát mutatják. A Buza Barna-féle földreform-törvény (Néptörvény a földművelő nép földhöz juttatásáról) 1919. XVIII. t. c. 61. §-a ugyanis kimondta, hogy ahol a termelés érdeke megkívánja, ott a földmüvelésügyi miniszter a népgazdasági miniszterrel együtt felhatalmazást adhat a földbirtok azonnali birtokbavételére.1

2

Ennek nyomán a termelőszövetkezetek létrehozását eredményező földfoglalások február végétől kezdve, de elsősorban márciusban nagy méreteket öltöttek. Különösen jelentősek voltak ezek a szocializáló mozgalmak Somogy megyében, ahol —- mint ismeretes — március elején a falusi szegénység elfoglalta az Esterházy, Széchenyi, Somssich, Zichy grófok nagybirtokait, valamint a Mezőgazdasági Ipar Rt. földjét, amelyeken termelőszövetkezeteket szerveztek.1

3 i <] Március 3-án a Mezőgazdasági Ipar rt. bérletében levő gazdaságok és iparvállalatok bizalmi testülete elhatározta a gazdaság és az iparvállalatok termelőszövetkezet formájában való igénybevételét.1

4

Hasonló értelmű határozatot hoztak a lengyeltóti 10 000 holdas Zichy uradalom, Freund Ferenc és neje Österreicher Paulina 1750 kat. holdas pusztaberényi, március 5-én a Magyar Kegyes Tanítórend mernyei, szentmiklósi és március 6-án gróf Jankó vi ch-Bésán Endre öreglaki, vityai 12 500 kat. holdas földbirtokaira vonatkozóan, vagyis azokat is termelőszövetkezet céljára sajátították ki.16 A nagybirtoknak termelőszövetkezet céljára történő kisajátításával nem csak Somogy megyében találkozunk, hanem az ország más vidékein is. így március 4-én „Várkulcsa ( Bareg megye) földmunkás és földműves népe . . . elhatározta, hogy a földet azonnal szövetkezeti alapon, egy tagban, minden felszereléssel fogja átvenni".1

6 A sárbogárdi főszolgabíró 1919. március 19-én azt jelenti a székesfehérvári kormánybiztosnak, hogy a „Sárosd községhez tartozó, özv. Weisz Bertholdné tulajdonát .képező jakabszállási uradalmat az ottani cselédség szövetkezeti alapon hatalmába kerítette"." Ugyancsak március 10-i keltezésű az a földművelésügyi miniszternek küldött levél is, amelyben Beregardóról jelentik, hogy a „község Sz. D. P. szervezetben tömörült földművelő munkássága a földet összes gazdasági felszerelésével együtt szövetkezeti alapon akarja átvenni és már ebben a gazdasági évben is megcsinálni".18 Március 18-án az aszódi Munkástanács . . . elhatározta — az 5100 holdas báró Schossberger és a Hatvany-féle 9500 holdas földbirtokok szocializálását megváltás nélkül ... a Párizsi Kommün emlékünnepén a proletariátus nagy napját azzal ünnepelték, hogy megcsinálták a föld fegyveres forradalmát. Ezen a napon vetto birtokába Aszód, Kartal, Paks és Héviz fegyveres népe a báró Schossberger-féle birtokot."1

9 A szocializálás e jelentős mértékű térhódítását több tényező is magyarázza. A szocializálás megvalósításának indokolásaként, mintegy az említett néptörvényre való hivatkozásként a termelés biztosítása szerepel. Ezt tartalmazta a cselédség követelése is, amiként ezzel az indokkal adják át az uradalmakat a miniszteri kiküldöttek — többségükben baloldali szociáldemokraták — a szocializálást követelő cselédségnek. így pl. a már említett Mezőgazdasági Ipar Rt. gazdaságának és iparvállalatainak kisajátításáról felvett jegyzőkönyv a következőket mondja : „Dr. Hamburger Jenő ós Jászberényi András, mint a földművelésügyi miniszter megbízottjai, bejelentik és a mellékelt, a gazdaság összbizalmiférfi-testületének aláírásával ellátott nyilatkozattal tanúsítják, hogy az uradalom összes cselédségének egységes állásfoglalása alapján a termelés folytonosságát csak az esetben látják biztosítottnak, ha az uradalmat teljes élő és holt felszerelésével, iparvállalataival együtt a termelőszövetkezetben tömörült cselédeknek és a törvényben igényjogosultnak minősített földmunkásoknak azonnal és haladéktalanul birtokába adják." A cselédség közölte a miniszteri megbízottal, hogy „a kívánság nem teljesítése esetén a munkát a cselédség azonnal beszünteti". A termelés érdekeire való hivatkozással adja át Hamburger Jenő az „uradalmat, annak mindennemű élő és holt felszerelését és iparvállalatait ideiglenesen a termelőszövetkezetben tömörült cselédeknek".2

0 Ugyanezt az érvelést alkalmazták a lengyeltóti Zichy uradalom birtokbavételekor is. A termelőszövetkezet megalakítását elhatározó közgyűlés jegyzőkönyve szerint: 12

Az 1919. évi törvények gyűjteménye. Bpest. 1919. l!

Juhász Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története. Bpest. 1945. 468. 1. 11

P. I. Archívum Α. XVI. 5/1 MMTVD V. k. 643 1. "P. I. Archívum tc. 1/1 (40—41) MMTVD V. 644—645. 1. "P. I. Archívum XVI. 2/5. " P. I. Archívum Fejér m. főisp. 1919—630/MMTVD V. k. 653. 1. 18

P. I. Archívum XVI. 2/5. "Vörös Űjság, 1919. márc. 20. '•P. I. Archívum. Α. XVI. 5/1 (60—61. 1.) MMTVD V. köt. 643—644. 1.