Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szekeres József: Adatok az 1937. évi pécsi éhségsztrájk történetéhez 438
ADATOK AZ 1937. ÉVI PÉCSI ÉHSÉGSZTRÁJK TÖRTÉNETÉHEZ 451 Egy másik, a vezérigazgatóhoz érkezett jelentés 1937. február 12.-én a következőket mondja az állami bányahatóság álláspontjáról. „Alliquander velünk együtt azon a véleményen van, hogy a béremelés indokolatlan. Ügy ő, mint a miniszter a jelenlegi mozgalmat azon kellemetlen körülményre vezetik vissza, hogy a 8%-os bérlevonás a bércédulán még mindig szerepel és azt hiszi, hogy enélkül talán egyáltalában nem került volna sor egy bérmozgalomra. Vice versa a kormány szempontjából sem tartanák előnyösnek, ha azután egy esetleges sztrájknál a DGT engedékenyebbnek mutatkozna, mint a sztrájk előtt volt, mert ez a szociáldemokrata-párt-vezetőségre ismét erősítőleg hatna. Ugyanis újra rámutathatna a pártvezetőség arra, hogy jó szóval semmit sem lehet elérni, hanem mindent sztrájk útján kell kiverekedni."26 A társulat a beérkező kedvező információk hatására úgy határozott, hogy a munkások bérmozgalmát figyelmen kívül hagyja és követeléseiket nem teljesíti. Nyíltan egyelőre nem adtak hangot állásfoglalásuknak, de az állandó időhalogatás nyilvánvalóvá tette az elutasítást. A főispán folytatta a tárgyalásokat a munkások küldöttségével és ígéreteket is tett, eljárt az iparügyi minisztériumban a munkások kérelmének bizonyos mértékű teljesítése ügyében, de a valóságban szinte semmi sem történt. A tárgyalásokról számol be a következő bécsi levél : „Pécs, 1937. február 13. 2296. Β. V. Szigorúan bizalmas ! Vezérigazgatónak Wien Mint már jelentettük, ma szociáldemokrata munkásküldöttség jelent meg a főispánnál, melynek fogadása után a főispán alulírottal a következőket közölte : Tudtára adta a munkásoknak, hogy a memorandumukban közölt követeléseik irreálisak és túlzottak és ezért azokat nem pártfogolhatja. A munkások ugyan megjegyezték, hogy a DGT követeléseiket nyugodtan teïjesithetné, mivel pénzügyei megalapozottak, mire a főispán kijelentette, hogy nagyon is tévednek, mert a Társaság szanálása még nem fejeződött be és felhívta őket arra, hogy követeléseiket csökkentsék. Hosszú huza-vona után a munkások végre belenyugodtak a 8%-os béremelésbe és ha ezt megkapják, az üzem nyugodt folyását biztosítják. A főispán közölte az emberekkel, hogy csökkentett kérésüket támogatni fogja. Továbbiakban azt is közölte alulírottal, hogy a munkásokkal való tárgyalás után telefonon nyomban felhívta Petneházy államtitkárt, aki nagyon örült, hogy a főispánnak sikerült a munkások magas követeléseit mérsékelni és kijelentette, nem felel meg a valóságnak, mintha a kormánynak az volna a kívánsága, hogy mi semmit se adjunk, ellenkezőleg az a véleménye, hogy 8%-ot, szükség esetén pedig még többet is kell adni, mert különben sztrájk veszedelmétől kell tartani. A főispán végül arra kérte alulírottat, közölje a Vezérigazgatóval, hogy sikerült a munkások túlzott követeléseit megfelelően mérsékelni és ezáltal nagy eredményt ért el, amiből nyilvánvaló, hogy a munkások nem akarnak minden áron sztrájkot előidézni ; Petneházy államtitkárnak is ez a véleménye. A főispán különben — mint ezt alulírottal közölte — a munkásdeputációnak megígérte, hogy az ügy hamarosan befejeződik és bennünket is kér, hogy gyorsan, legkésőbb egy héten belül intézkedjünk, ez időpont kitűzését avval indokolja, hogy addig ura lehet a helyzetnek, de ha az elintézés tovább elhúzódik, a vezetés feltétlenül a szociáldemokrata párt kezébe fog jutni. Röviddel ezután Tolnai, a szociáldemokrata párttikár közölte alulírottal, hogy a főispánnal abban egyeztek meg, amíg valamilyen formában határozott választ nem kapnak, az üzemekben nyugalom lesz. Tolnai azt a reményét fejezte ki, hogy a kormány is engedni fog a szénrcndeléseknél tanúsított merev álláspontjából, mint a DGT is és így a munkások rövid időn belül hozzájutnak valamihez ... I Szabolcs"2 7 *· Uo. "KGL—DGT. Big. 2296/1937. BV. 17*