Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Jónás Ilona: Párizs és a Jacquerie 424
PÁRIZS ÉS A JACQUERIE 433 nisztráció állt rendelkezésére. Kiváló szónok lévén, politikai terveinek hamarosan híveket szerzett az egyszerű nép, a kézművesek, kismesterek, munkások, menekült parasztok és diákok körében is. Robert le Coq kisbirtokos polgári családból született, apja a roueni bailli volt. Ő maga jogász lett Párizsban, előbb a Parlament, majd néhány év múlva a király ügyvédje, az első egyházi tanácsos a parlamentben. 1351-ben a roueni katedrális kincstárnoka, az amiensi egyház vezetője és laoni érsek lett. 1354-ben Navarrai Károly és a király között közvetített. Ε küldetése óta szembekerült a királlyal s Navarra urának hívévé szegődött. Az 1356—58-as évek párizsi eseményeiben jelentős szerepet játszott s nemcsak támogatta Navarrai Károly trónigényét, hanem valósággal előharcosa volt a király letételének.51 A trónörökös elutasító magatartása a lakosság megmozdulását váltotta ki, s ezért Károly kénytelen volt 1357 márciusában a rendek kövctclésót elfogadni. A 61 cikkelyből álló úgynevezett Márciusi Nagy Ordonnance legfontosabb pontjai olyan intézkedéseket tartalmaztak, amelyek az egyetlen kiutat jelenthették Franciaország válságos helyzetéből.52 A központi kérdés a határok védelmében megfelelő katonaság szervezéséhez és ellátásához szükséges adófedezet biztosítása volt.5 3 A rendi gyűlés magának tartotta fenn a fegyverszünet megkötésének jogát, keményen fellépett a vidéket fosztogató fegyveresek ellen, előírta à háború befejezéseig minden magánviszálv felfüggesztését és megtiltotta, hogy a lakosságot loldesur aik feleslcgesen~~terheljék. Név szerint vád alá helyezték a király tanácsosaífe^egész sor tisztviselő elbocsátását követelték. Míg a királyság reformjainak kidolgozására egy külön bizottságot küldtek ki, arendelet maga egész sor adminisztratív intézkedést hozott a kormányzás közvetlen megjavítására. Szigorúan előírta és meghatározta a tanácsosok,5 4 kancellárok;5 5 a parlament,5 6 a kincstár tagjai,5 7 a baillik és a sénéchalok feladatát és hatáskörét. A rendelet világosan mutatja, hogy itt nem a hatalom megosztásáról volt szó a király és a rendek között, hanem — tekintettel a király fogságára — a hatalomgtyételéről. A polgárság vezette rendi gyűlés viszonylagosan demokratikus hatahnat jeKepezett, mélynek határozatai sértették a nemesség kiváltságait. Ennek az adott viszonyok között az lett a szükségszerű következménye, hogy a nemesség hamarosan elhagyta a rendi gyűlést. A polgárok egyedül láttak hozzá a reformok véghezviteléhez.5 8 Elkezdték a város megerődítését, a fegyveresek toborzását, az adók beszedését, a rendelet értelmében kiterjesztve azt a nemességre is stb.5 9 A trónörökös, aki kezdettől fogva szembenállt a reformokkal, akadályozta a rendelet végrehajtását. Az angolokkal való béketárgyalással megbízott, de a Márciusi Ordonnance jóváhagyása után nyíltan visszahívott küldötteit titokban újra a tárgyalások folytatására küldte Bordeauxba. Veretett ugyan új pénzt, de értékét további 5/8-dal csökkentette. Végül pedig megtiltotta a rendek küldötteinek, hogy adót szedjenek, s a gyűlést magát is feloszlatta. Guillaume de Nangis krónikájának folytatója írta : „Ettől a 61 Midőn Robert le Coq felhívta a rendeket a király letételére, azok köréből javaslata csak rosszalló mormogást váltott ki. Hogy beszédének túlzásait csökkentse, hozzáfűzte még, hogy a mondottakon azt értette, miszerint a királyt a három rend kérésére a pápa leteheti. A helyesbítés meg Kevésbé nyerte meg a rendek tetszését, s a javaslatot teljesen elutasították (M. David: i. m. 227. 1.). Robert l^Coq 1359 után a navarrai királytól megkapta a calahorrai püspökséget, itt is halt meg 1372-ben. 6· A rendelet szövegét C. Coville közlése nyomán, illetve Froissart müveinek Kervyn de Lettenhove kiadásában használjuk. 63 Az összes addigi adókat megszüntették s üj adórendszert dolgoztak ki. Beszedésükre a rendi gyűlés által választott tisztviselőket küldtek ki, mivel ,,a király tisztviselőinek zsarolásai nagyon megterhelték a francia népet, a kormányzók meggazdagodtak, a nép elszegényedett". Űj arany- és ezüstpénz verését írták elő ; javasolták a királyi és hercegi udvar kiadásainak csökkentését (('• Coville: i. m. 120.1.). " „ .. .kezdjék el munkájukat napfölkeltekor, őrizzék a jő kormányzatot minden más munkát félretéve Kapjanak jó fizetést, de veszítsék el azt, ha nem jönnek jókor reggel..." (uo.). mindent törekedjenek kijavítani, megvizsgálni, az igazságnak érvényt szerezni" (uo.). 60 a régóta elfekvő ügyeket, melyek részben hanyagság, részben személyes okok miatt elhanyagoltak több mint húsz év óta, sürgősen intézzék el, s az ügyek meggyorsítására két kamara működjék" (uo.). 67 ,,.. .hogy a zavart és visszaéléseket megszüntessék, a kincstárnokok számát le kell csökkenteni s mint az előbbiek, ők is napfölkeltekor kezdjék el a munkát, nem vesztegetve az időt..." (uo.). 68 „Or vous dis, que les nobles du royaume de France et les prélats de sainte eglise se commencèrent a tanner de l'emprise et ordonnance des trois estas." (Oeuvres de Froissart, VI. k. 37. 1.) — 1790-ben a champagnei nemesek levelet írtak XVI. Lajosnak, amelyben párhuzamot vontak az 1358-as és az 1789-es események között. A röpirat hangsúlyozza, hogyan hagyta ott a champagnei nemesség már 1358-ban is a rendi gyűlést, ezzel is hangsúlyozva hűségüket az uralkodóhoz. Parallèle des événements de 1358 et de 1789 au les champenois au roi. " Étienne Marcel mögött egy emberként állott Párizs lakossága, s mind az adók megfizetéséből, mind a város védelmi munkáiból kivették részüket oil mit ouvriers en ouvre ce qu'il en peut recouvrir de toutes parts et fit faire moult grans fossés autour de Paris, et puis chainglies, murs et portes, et y ouvroit on nuit et jour. Et y eut le terme d'un an tous les jours bien trois cents ouvriers, dont ce fut un grand faict que de fermer sur une année • t environner des toutes defenses une telle cité, comme Paris est, et de si grande cercuitude." (Oeuvres de Froissart, VI. k. 54. 1.) 15 Századok
