Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
388 líOZSXYÓI ÁGNES Kovarcz azt ajánlotta, hogy legjobb lenne a Horthy környezetében levő személyeket azonnal letartóztatni.6 2 Haller javaslatot kért az egybegyűltektől, amire Kemény keserűen jegyezte meg : „már százszor megtettük javaslatunkat".6 3 A nyilas vezetők augusztus 28-án este 10 óra 30 perckor ismét összegyűltek ezúttal Kurt Hallernál a német követség épületében. Kovarcz bejelentette, hogy Faraghó Gábor ós Lakatos a kormányzónál ebédeltek (az új kormány kinevezése csak másnap vált közismertté), és ezt a Horthy-fóle kiugrási politika fenyegető jeleként igyekezett feltüntetni. Haller most vetette fel először a biztató kérdést, hogy „vajon a párt meg tudna-e mozdulni szükség esetén", és arra is utalt, hogy nem tüntetésre, hanem ennél többre gondol. Végre elhangzott tehát a nyilasok által olyan régóta várt ajánlat, habár még csak igen óvatos fogalmazásban. Kemény rögtön felvetette, hogy egy ilyen akció sikeres lebonyolításához német fegyverekre van szükség. Haller megkérdezte, hogyha a hadsereg egy részét maguk mellé állítják, megoldódik-e a fegyverkérdés. A nyilasok ugyan, mint Kemény kijelentette, bíztak a magyar hadsereg egy részében, mégis attól tették függővé az esetleges puccs végrehajtását, ha teljesen egyértelmű lesz ezzel kapcsolatban a németek álláspontja. Gyors akciót Ígértek, de előbb egy Szálasi—Veesen- ' mayer találkozót javasoltak, ahol a még meglevő véleménykülönbségeket elsimíthatnák.64 Haller átment a szomszéd szobában tartózkodó Veesenmayerhez, hogy tájékoztassa a tárgyalások menetéről. A követ azonban azonnali akciót még nem tartott időszerűnek. Haller visszatérve azt közölte tehát a < nyilas vezetőkkel, hogy beszélgetésüket tekintsék elméleti jellegűnek, csaló- ι dásukat enyhítendő pedig bejelentette, hogy Veesenmayer hajlandó Szálasival két nap múlva találkozni. Mindenesetre azt tanácsolta a nyilasoknak, rendszeresítsék a^ pártszolgálatot, hogy egy adott jelre megmozdulhassanak.65 Szálasi Horthy eltávolítására újabb érveket nyert augusztus 29-i kor- t mányzói kihallgatásán. Ezt a kihallgatást már korábban kérte, midőn még arra számított, hogy esetleg a Sztójay-kormány átalakítása során vezetőszerephez ! juthat. A Lakatos-kormány megalakulása után azonban a beszélgetés már , kissé idejét múlt volt. Szálasi ugyanis engedélyt kért Horthytól, hogy vezető politikusokkal tárgyalhasson és javaslatot tehessen a kormány kibővítésére. Horthy, félbeszakítva Szálasit, a Lakatos-kormány megalakításának szükségességét igyekezett bizonyítani, utalva Sztójay betegségére valamint a súlyos katonai helyzetre. Egy adminisztratív jellegű hivatalnok-kormány megalakításának szükségességét hangsúlyozta, mivel sem Imrédy, sem Bárdossy kinevezése nem oldhatja meg, véleménye szerint, a helyzetet. A beszélgetés utolsó részében Horthy arra kérte Szálasit, hogy a nyilasok egy hónapig ne kezdjenek újabb politikai akcióba.6 6 Horthyt — aki ebben az idobeç. már a fegyverszünet gondolatával foglalkozott — az indította erre a kérésre, hogy azt remélte, a nyilasok egy hónapi politikai passzivitása módot nyújt elképzeléseinek zavartalan végrehajtására, Ezzel a javaslatával ismét hallatlan politikai szűklátókörűségéről tett tanúbizonyságot, hiszen egyenesen felhívta Szálasi figyelmét kiugrási szándékára. Ezekután természetes, hogy Szálasi az egész beszélgetésből azt a következtetést vonta le — mint naplójában leírta 62 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 8. 63 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 16. Vajna Gábor vallomása. 64 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 18. 65 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. Π. 8. Kemény Gábor vallomása. 66 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 5.
