Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
384 líOZSXYÓI ÁGNES Veesenmayerrel és Greiffenberg német katonai attaséval, akik hosszas alkudozás után, 8-án délutánra ígértek választ a német segítség lehetőségeiről.4 5 Lakatos bejelentése után Vörös János kért szót. A katonai helyzetet vazolta és kijelentette, hogy a németek gépesített osztagai Dél-Erdélyben csak késleltetnék az oroszokat, megállítani azonban nem tudnák. „A németek a keleti frontot minden erővel tartani akarják — mondotta továbbá —, és ha elvesztik a háborút, úgy nem akarjak, hogy az összeomlás a keleti fronton következzék be, hanem inkább feláldozzák a nyugati frontot."4 6 Vörös felszólalása után hosszas vita alakult ki. Jurcsek Béla ellenezte a fegyverszünetet. Szerinte ,,ha az oroszok jönnek, kiirtás vár ránk"', és ha Érdé.y el is vész, a Dunántúl és a Duna·—Tisza köze még tartható. Hasonó értelemben szó alt fel Bonczos Miklós belügyminiszter is, aki revideálva előző esti állásfoglalását, kijelentette, hogy nincs értelme fegyverszünetet kérni. Hennyei Gusztáv külügyminiszter hajlott a fegyverszünet kéiése felé. A leghatározottabban gióf Teleki Béla követelte ezt, aki kijelentette: „Erdélyben mindenki meg van győződve ariól, hogy a játszma el van vesztve. Ezt a háborút a németek elvesztették és velük együtt mi is." Nézete szerint akkor, mikor Jassy elveszett, kellett volna Magyarországnak is Romániával parallel lépést tennie a kiugrás érdekében. „Ezzel elkéstünk!" — fejezte be hozzászólását.47 A minisztertanács ülése még tartott, mikor Horthy Lakatost telefonhoz kérette. Horthy — mint Lakatos erről a minisztertanácsnak beszámolt — közölte a miniszterelnökkel, hogy még a 24 óra határidő lejarta előtt felkereste őt Veesenmayer és Ribbentrop nevében kijelentette: a németek nem adják fel Magyarországot, A kért 5 hadosztályból 4 már útban van, melyeket az ötöd.k pár nap múlva követni fog. Veesenmayer kilátásba helyezte továbbá, hogy a Weichs hadsereg 4. és 5. hadosztálya Belgrád és Orsova kőié fogja védő vonalát kiépíteni. Végül ígéretet tett jelentős hadianyagkészlet Magyarországra való küldé.ére is. Ribbentrop üzenete még azt is tartalmazta, hogy Németország hajlandó csapatokat küldeni bármilyen belső zavargás elfojtására is.48 Ribbentrop üzenete utolsó részének kettős értelmet is tulajdonítunk. Egyiészt azt, hogy a német csapatok támogatják Horthyt minden olyan erővel szemben, mely a németekkel való szembefordulást követeli, masiészt azonban fenyegetés is volt Horihy számára, hogy amennyiben ő kíván szembefordulni a németekkel, ezek a csapatok ellene is felléphetnek. Horthy a f gyelmezvetésnek ezt a második értelmét nem tudta, vagy nem akarta megérteni. Rövid idővel Horthy és Lakatos telefonbeszé geiése után ismé.. megszakadt a minisztertanács tárgyalása, mert Gre.ffenberg és Homlok Sándor berlini magyar katonai attasé érkeztek Lakatoshoz és közöli ÓK vele, hogy a németek hajlandók a Székelyföldet, megvédeni, de csak akkor, ha Magyarorszag is tovább harcol.4 9 Mindezek a német ígérgetések eldömöüÓK a minisztertanács határozatát: az ingadozók is a fegyverszüneti kérelem ellen szavaztak.50 Lakatos, összefoglalva az eseményeket, kijelentette, hogy „ehérőleg a tegnapi koronatanácson kialakult hangulattól, melyen az a nézet alakult ki, hogy 45 O. L. Rendkívüli min. tan. jkv. 1944. szept. 8. 46 Uo. 47 Uo. 48 Uo. 49 Uo. 50 Meg kell jegyezni, hogy Teleki nem volt a minisztertanács tagja.
