Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
« 1944. OKTÓBER 15. 385 vagy 24 óra alatt kapjuk a német segítséget, vagy ha ezt nem kapjuk, meg kell. indítanunk a fegyverszünetre vonatkozó tárgyalásainkat, a minisztertanácsnak az az egyhangú elhatározása, hogy amennyiben a német ígéretek betartatnak . . . úgy Magyarország egyelőre hajlandó folytatni a harcot".51 A magyar kormány ezzel az elhatározásával ismét lemondott a fegyverszünet kéréséről. Aligha lehet világosabb bizonyítéka Horthy és a magyar politikai vezetőréteg bűnös rövidlátásának és féktelen önzésének, mint e két nap itt ismertetett eseményei. Bizonytalanság, ingadozás, a realitás iránti érzék teljps hiánya és a végtelen gyávaság — mindez a kormányt, a magyar uralkodó osztály vezető képviselőit a nemzeti érdekek megtagadására, elárulására vezette. Politikájukat elsősorban most is a Szovjetuniótól való félelem vezérelte. De döntéseikben — amennyiben ezek egyáltalán döntések voltak — a vezető szempont a gyávaság volt, mely megakadályozta őket minden határozott lépésben a németekkel szemben, a leplezetlen önzés, mellyel rendszerük — lehetőleg érintetlen — átmentésére törekedtek, a tehetetlenség és korlátoltság, mely az elkerülhetetlen elkerülésére törekedve, cselekedeteiket mindig a legkedvezőtlenebb irányban befolyásolta. Ennek a csődpolitikának pregnáns bizonyítéka volt Horthy szeptember 9-i Bakách-Bessenyeihez küldött üzenete, mely szerint a háborúból való kiugrásról csak akkor lehet szó, ha légi úton 2—3 angol hadosztály érkezik az országba.5 2 A Ribbentrop által ígért négy német hadosztály tényleg megérkezett Magyarországra, bár a négy hadosztályból csupán egy volt páncélos, a másik három gyalogos. Azonban ezek sem a frontra igyekeztek, hogy erősítsék a német és magyar vonalakat, hanem Budapest köré csoportosultak. A szovjet előrenyomulás Erdélyben tovább tartott és'ezen az sem segített, hogy a 3. magyar hadsereget Bácska és Bánát térségében állították fol. Horthy szeptember 10-én ismét elhatározta, hogy a kormány egy-két tagja, valamint néhány volt vezető politikus részvételével titkos tanácsot hív össze.53 Az értekezleten gróf Bethlen István, gróf Esterházy Móric, Kánya Kálmán, gróf Károlyi Gyula, Perényi Zsigmond felsőházi tagok, Lakatos Géza, Vörös János és Csatay Lajos, a kormány képviselői, Sónyi Hugó, Náday István és Röder Vilmos vezérezredesek katonai részről vettek részt. Közvetlenül az értekezlet előtt kereste fel Horthyt Teleki Béla és Bánffy Dániel, az Erdélyi Párt nevében azzal a kéréssel fordulva a kormányzóhoz, hogy azonnal kérjen fegyverszünetet.54 Horthy válaszként meghívta őket is a titkos tanács ülésére.5 5 A titkos tanács ismét a fegyverszünet mellett döntött, azonban ez hamarosan a németek tudomására 51 O. L. Rendldv. min. tan. jkv. 1944. szept. 8. 52 Macartney : i. m. 339. 1. 53 Horthy emlékirataiban tévesen szept. 8-ára teszi a tanácskozás idejét. Meg kell jegyezni, hogy a szept. 7-e és 11-e között tartott különböző ülések rendkívül pontatlanul szerepelnek a kérdéssel foglalkozó irodalomban. Nagy Vilmos könyvében nem említi sem a szept. 10-i titkos, sem a 11-i minisztertanácsot és szept. 8-ára teszi a 11-i minisztertanács néhány mozzanatát. G. Fazekas Erzsébet: Magyarország felszabadítása c. említett tanulmányában (Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből c. kötetben) nem emlékezik meg sem a 10-i, sem a 11-i tanácskozásokról. Macartney idézett könyvében viszont a szept. 8-i minisztertanácsról nem tesz említést. 54 Szenczey László: i. m. 35—38. 1. 55 BM. V 19430. Szálasi-pcr jkv. 1946. H. 19. Lakatos vallomása. Lakatos itt Bánffyt és Telekit nem említi, Horthy pedig Sónyiról, Nádayról és CsatayTól felejtkezik el és Teleki Gézát említi Teleki Béla helyett. Horthy: i. m. 264. 1. Századok
