Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
« 1944. OKTÓBER 15. 383 a) a szövetségesek csakis az ország fő stratégiai pontjait szállják meg; b) román és jugoszlárv csapatok ne vegyenek részt a megszállásban; c) a magyar rendőrség és államapparátus maradjon a helyén ; d) a szövetségesek engedjék meg, hogy a német csapatok elhagyják Magyarországot.4 0 Ε feltételek azonban, ekkor már — a háborús események alakulása következtében — teljesen irreálisak voltak. De ha mindezen teljesen irreális elképzelések ellenére még talán lett volna is lehetősége a fegyverszünet létrehozásának, a további határozatok még komolytalanabbá tették azt. Horthy és tanácsadói ugyanis a fegyverszüneti tárgyalásokhoz legalább a minisztertanács tagjainak hozzájárulását meg akarták szerezni.Horthy tehát még aznap este koronatanácsi ülésre magához hivatott néhány minisztert, a vezérkari főnököt és több vezető katonai személyiséget. A koronatanácsi ülésen Horthy bejelentette a fegyverszüneti kérésre vonatkozó elhatározását, melyhez a jelenlevők hozzájárultak. Bár a nyilvánvaló katonai vereség a jelenlevőket már erre az elhatározásra késztette, semmiesetre sem akartak szövetségesükkel, a fasiszta Németországgal szembefordulni. Ezért merült fel az a javaslat, hogy a fegyverszüneti kérésről a németeket is értesíteni kell. A fegyverszünet melletti nyílt állásfoglalásra azonban sem Horth^nak, sem minisztereinek nem volt kellő bátorságuk, ezért Csatay honvédelmi miniszter azt a javaslatot terjesztette elő, hogy küldjenek a németeknek ultimátumot, melyben közlik L amennyiben 24 órán belül nem küldenek öt páncélos hadosztályt a dél-erdélyi front megerősítésére, abban az esetben Magyarország kénytelen fegyverszünetet kérni.42 Vörös János vezérkari főnök Guderianhoz is írt e kérdésben, és a kormány elhatározását még azzal is indokolta, hogy mivel „magyar részről csak pótalakulatok állnak kevés tüzérséggel rendelkezésre, a siker érdekében feltétlenül szükséges, hogy a németektől megfelelő páncélos ós légierőket kapjunk támogatásul."4 3 „Ellenkező esetben—folytatja — Magyarország nemcsak a déli, hanem a keleti Kárpátokat is fel kell, hogy adja, ez pedig teljes összeomlással jár, miután Magyarországon két védelmi vonal nincs."4 4 A koronatanács tagjai számára nyilvánvaló lehetett, hogy e fegyverszüneti kérés, illetve a németekkel közlendő ultimátum között éles ellentmondás van, és csak önámításnak tekinthetők azok a vélemények, melyeket az ülésen a németeknek küldendő ultimátum mellett felsorakoztattak. A körülményeket reálisan mérlegelve, nem lehet feltételezni, hogy a németek csapataikat önként kivonják Magyarország területéről ; sőt ahhoz sem kellett különös politikai éleslátás, hogy meg lehessen jósolni, a németek az ultimátumra újabb ígérgetésekkel felelnek majd. Ily módon a németeknek küldött ultimátum nem tekinthető másnak, mint a fegyverszüneti kérés tudatos megkerülésének. Ezt bizonyítja egyébként a másnapi, szeptember 8-i rendkívüli minisztertanács ülése is. Itt Lakatos jelentést tett az előző esti koronatanácsi ülésről s ismertetve a koronatanács határozatát, közölte, hogy a kormányzó tárgyalt 40 Macartney : i. m. 337. 1. és BM V19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 19. Lakatos vallomása. 41 Meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunió elleni hadüzenetet sem tárgyalta meg a parlament. A kérdésben a minisztertanács döntött és csak a kész tényeket hozták a parlament tudomására. 42 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 19. Lakatos vallomása és Nagybaczoni Nagy Vilmos: i. m. 215. 1. 43 Vörös János levelét közli Nagybaczoni Nagy Vilmos : i. m. 220—221. 1. 44 Nagybaczoni Nagy Vilmos: i. m. 221. 1.
