Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
382 líOZSXYÓI ÁGNES súlyos katonai helyzetre, mégis azt a következtetést vonta le, hogy a harcot a Német Birodalom oldalán tovább kell folytatni. A feladat a Kárpát-vonal a megvédése — hangoztatta —, s ennek előfeltételeként a Déli Kárpátok és a duklai horpadás birtokbavételét jelölte meg. A memorandum utalt továbbá arra, hogy amennyiben nem sikerül a Déli Kárpátokban védelemre berendezkedni, úgy a jelenleginél sokkal nagyobb katonai egységekkel sem volna lehetséges a szovjet csapatok támadását feltartóztatni. „Ezért csapataink megindultak — írja Vörös mejnorandumában —, hogy német segítséggel megszállják és a Déli Kárpátokban felépítsék a Magyarország megvédésére legelőnyösebb adottságokkal rendelkező védelmi vonalat."34 Vörös élőterjesztése ezt a tervet összekapcsolta a politikai helyzetre vonatkozó észrevételekkel is ; ezek során a politikai kibontakozás útját — és nem kétséges, hogy ebben Horthy véleményét tolmácsolta — „csakis az angolszász oldal felé" való közeledésben jelölte meg.3 5 Mindezek után a magyar kormány szeptember első napjaiban megtette az előkészületeket Dél-Erdély megtámadására. A IX. hadtestből, az I. hadseregtől átvezényelt 24. hadosztályból, a 2. páncélos hadosztályból, valamint a 2. tartalékhadtestből megalakították a II. hadsereget.36 Ezek az egységek szeptember 5-én betörtek Romániába.3 7 A magyar sajtó a magyar támadás előkészítésére már szeptember 3-án román határsértésekről cikkezett.38 A terv katonai elképzelései azonban 1—2 nap alatt csődöt mondtak. A zömében pót- és tartalékos egységekből álló, rosszul felfegyvezett magyar hadsereg rendkívül lassan nyomult előre, ezzel szemben a gépesített szovjet csapatok szeptember 6-án átlépték a Déli Kárpátokat és három ékben Lúgos, Temesvár és Nagyszeben felé nyomultak előre.3 9 Horthyék katonai terve, a szovjet csapatok feltartóztatása a Kárpátok vonalán így meghiúsult. * Ezek az események szolgálhattak indítékul arra, hogy Horthy szeptember 7-én este összehívja néhány bizalmasát a helyzet megbeszélésére. Azt hihetnők, hogy most, amikor a szovjet csapatok már Erdély területén nyomultak előre és nyilvánvalóvá vált, hogy a Kárpátok vonalán a német és magyar csapatok nem tudják mpgvetni a lábukat, Horthy és a kormánykörök is eljutottak Magyarország politikai ós katonai helyzetének reális felismeréséhez. A szeptember 7-i megbeszélés azonban nem tükrözte ezt a felismerést . Ezen az ülésen a fegyverszünet mellett döntöttek, de annak ellenére, hogy ismerték a szövetségesek álláspontját ebben a kérdésben, ti. a feltétel néllcüli megadást, mégis kidolgozták a fegyverszüneti kérés elvi alapjait. Ezek is azonban inkább követeléseknek, semmint a békekötésre való törekvés komoly vágyától áthatott terveknek tűnnek. A fegyverszünet feltételeként egyébként a következőket jelölték meg: 34 A memorandumot Nagybaczoni Nagy Vilmos közli i. m. 210. 1. 35 Nagybaczoni Nagy Vilmos: i. m. 211. 1. 36 Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Bpest. 1955. 57. 1. G. Fazekas Erzsébet idézett tanulmánya. 37 Vörös János szept. 4-i memoranduma tévesen beszélt múlt időben az akcióról. 38 Függetlenség. 1944. szept. 3-i és az Esti Újság 1944. szept. 7-i számai például arról írnak, hogy a magyar csapatok csupán román provokációra törtek be Dél-Erdélybe. 39 BM V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 19. Lakatos vallomása.
